Oldal.Info
"Ne tetessük magunkat se vaknak, se hülyének"
Dobos szerette a nőket és a focit. Továbbá érdekelte a történelem, és szeretett politizálni. Utóbbival kapcsolatban különösen, de általában véve az élet minden területén szabad emberként aposztrofálta magát. Szerette hangoztatni, hogy őt nem kötik gúzsba idegen nézetek, senki és semmi nem befolyásolja, kizárólag a saját véleménye és elvei szerint él, cselekszik, gondolkodik, és csakis ezeknek ad hangot. „Az én legnagyobb kincsem az, hogy szabad vagyok” – jelentette ki előszeretettel mások előtt. Szerette a társaságot, szerette hallatni a hangját, élvezte a ráirányuló tekinteteket. Tanárként szokott hozzá az őt övező figyelemhez, s később is, amikor a megyei lap szerkesztőségére cserélte a katedrát, imádott középpontban lenni. Mindenről volt véleménye, történelmi kérdésekről és futballról éppúgy, mint az ország általános gazdasági-politikai állapotáról és lehetőségeiről. A férfiakkal mindig tanárosan beszélt: leereszkedő vállveregetéssel, atyai hanghordozással; azt pedig kutyakötelességének érezte, hogy a nőknek folyton udvaroljon – olykor egy-egy tréfásnak szánt pikáns bókot is megengedett velük szemben magának.