Mi legyen az olimpiás népszavazással?
Benderik írása Itt a politikai hamburgerkorszak vége? Divat szidni manapság a hamburgert. Így én most nem is szidom, csak egy olyan hasonlatba teszem, ahol ő a klasszikus szemét kaja megtestesítője. Ettől én még persze szeretem, mert szerethető, de azért tudjuk, hogy táplálkozástanilag a dolog alapjában véve igaz. Egy szerethető szemét. De a lényegre: Sok cikk elemzi most ezt a nolimpiás 266 ezres cuccot, és többükben felbukkan két olyan jelenség, ami nagyon jól mutatja, mennyire szemét kaján élünk a „politikai stratégia” művészetében. Az alap, amin sokan fennakadtak, hogy a Momentum vezetője (vagy csak fő nyilatkozója?) azt mondta, hogy ők ugyan örülnének annak, ha nem lenne olimpia; ám mégis ragaszkodnak a népszavazáshoz, és a kormány/városvezetés részéről szavazóik elárulása lenne, ha enélkül visszavonnák a pályázatot. Majd erre szinte minden elemző kihozta, hogy hát igen – a Momentumnak most az az érdeke, hogy a népszavazás ügye minél tovább terítéken legyen, mert akkor az ő sikerük határozza meg a közbeszédet; a kormányoldal meg pont emiatt esélyes, hogy népszavazás nélkül gyorsan ejti az olimpiát. Nos, állításom: az értetlenkedés és a következtetés nagyon szép eredménye annak, hogy annyira alja kajához szoktunk mi politikai stratégia tárgyában, hogy az alább vázolt másik – egészséges szemléletű – logika igazából eszünkbe se jut. [...] Bővebben!