Október 1. és 8. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az optikai csipeszek megalkotásáért Arthur Ashkin, a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért pedig Gérard Mourou és Donna Strickland kapja idén a fizikai Nobel-díjat. A lézerfizikai felfedezésekről Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja beszélt az InfoRádiónak
Frances Arnold, George Smith és Gregory Winter eljárásai révén manapság már kevésbé környezetszennyező a vegyipar, de eredményeiket a gyógyászatban is hasznosítják.
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Nem könnyű mai fejjel elképzelni, milyen lehetett a középkori egyetemek világa könyvnyomtatás, villanyvilágítás nélkül. Ráadásul mindent – egy már akkor is holt nyelven – latinul tanultak.
Olyan ütemben folyik a vakcináció és a szűrés, hogy 2035-re el a kór megszűntnek tekinthető, vagyis százezer nőből csak négynél fogják diagnosztizálni.
Az aszály is besegített a különleges lelet felbukkanásába, hiszen a rendkívül szárazság miatt a szokottnál jóval alacsonyabb a svédországi Vidöstern-tó vízszintje.
Az extrém és újító megoldásairól híres Sir Richard Branson ezúttal is hű maradt önmagához: a Virgin Atlantic indította az első, újrahasznosított szén-dioxiddal üzemelő kereskedelmi járatot.