Oldal.Info
Amit érzünk, az boldogság? Rajtunk múlik!
Amióta világ a világ, minden tevékenységünkkel, minden gondolatunkkal a boldogságot keressük. A hozzá vezető út rögös, ám mindenki előtt világos: a lélek és a test harmóniája nélkülözhetetlen kellék az örömre törekvésben. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, nemcsak a lelkünket, de a testünket is karban kell tartanunk. Génekben a boldogság? Egyre több adat szól amellett, hogy a jó közérzet genetikailag is öröklődhet. Ezt alátámasztja egy ikreken végzett kutatás. A kutatók azt állítják, hogy a pozitív személyiségvonásokat örökölt embereknek „tárolt boldogságuk”, szakkifejezéssel affektív (vagyis érzelmi) tartalékuk van, amelyből stresszes időkben meríthetnek. Ebből nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonnunk, és kezünket széttárva azt mondanunk: nincs mit tenni, ilyennek születtünk, boldogságra vagy boldogtalanságra ítéltettünk. Érzéseink másik – szerzett – részét ugyanis magunk is aktívan befolyásolhatjuk. Méghozzá élettanilag kimutatható módon. Boldogság és hormonok A szervezet számos boldogsághormont termel, melyeket a kutatók már azonosítottak. Legfontosabb közülük a hangulatjavításban jelentős szerepet játszó szerotonin és dopamin, valamint az elsősorban fájdalomcsillapító hatású endorfin. Ezek igazából nem is hormonok, hanem úgynevezett neurotranszmitterek: olyan közvetítő molekulák, melyek az agyban termelődnek, az idegek között kapcsolatot teremtenek – és nélkülözhetetlenek. A boldogsághormonok számos elégedettséget adó tevékenység – például sport, szexuális együttlét – során a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben termelődnek az agyban. De mindez fordítva is igaz. Ha a szerotonin és a dopamin szintje alacsonyabb, jelentősen esik a hangulatunk. Egyes neurológiai betegségekben, így depresszióban és Parkinson-kórban kóros mértékben csökken a boldogsághormonok mennyisége. Azt is bebizonyították, hogy akinek felborul a cirkadián ritmusa, azaz a nappali ébrenlét és éjszakai alvás ciklusa (mert éjszaka dolgozik vagy rosszul alszik), annak szintén alábbszáll a boldogsághormonszintje. Boldog evés Ma már közhely, hogy az étkezés örömforrás. Ahogy Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) fogalmazta meg a maga szellemes módján: „A boldogság... jó bankszámla, jó szakács és jó emésztés.” A boldogtalanságban szenvedők nem véletlenül kárpótolják magukat irracionális falánksággal és járnak rá a hűtőszekrényre, sokszor éjszaka, titokban. A hirtelen szénhidráttámadásnak kitett szervezetben ugyanis megnő az addig kórosan alacsony szerotoninszint. Ilyen esetekben a boldogságot falánksággal – és szerotoninszintünk megemelésével – próbáljuk elérni. Számos ételről kiderítették, hogy följebb viszik a boldogsághormonok szintjét, mert fogyasztásukkor sok szerotonintermelődésért felelős aminosav jut el az agyba. Közéjük tartoznak többek között a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek, a főtt tészták, az aszalt gyümölcsök, de a banán is. Gyógyszerek és álgyógyszerek Az igazi pszichiátriai betegségekben használt, kedélyt javító antidepresszánsok jelentős része a szerotoninszinten át hat. Ezeket azonban csak szakorvos írhatja fel igazi betegeknek, elrendelésük nem a laikus kompetenciakörébe tartozik. Arról mindenkit lebeszélek, hogy farmakológiai úton jusson az öröm állapotába. Számtalan ilyen szer van forgalomban, és folyamatosan nő a népszerűségük. A bizonyítékokon alapuló modern orvostudomány vitatja hasznosságukat, elismerve, hogy (normális dózisban) leglábbis nem ártanak. De illúziót keltő pótszerek ezek, melyek nem helyettesítik az értelmes, egészséges életet – a test és lélek harmóniájával megszerzett örömöt. Test és lélek pszichoszomatikus egysége A psziché és a szervezet kölcsönhatását a negatív példák bizonyítják igazán meggyőzően. A testi bajok, a betegségek köztudottan lelket nyomorítanak, de ez fordítva is igaz: a kiegyensúlyozatlan, feszült, végső soron boldogtalan ember előbb-utóbb megbetegszik, úgynevezett pszichoszomatikus tünetei lesznek. Megugrik a vérnyomása, gyengül az immunrendszere, így könnyebben kap el különböző fertőző megbetegedéseket. Még a boldogtalanság és a rákos betegségek összefüggésére is vannak tudományos módon, statisztikailag igazolt bizonyítékok. Mindenképpen van tehát személyes felelősségünk abban, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ami persze nem mindig könnyű, de az aranyigazság minden élethelyzetben érvényes: a pihentető alvás, az egészséges étkezés, szervezetünk és szellemünk állandó működtetése, karbantartása bizonyosan jó hatást gyakorol közérzetünkre. Szerző: Dr. Nemes János, fotó: Europress