Egy új kutatás szerint a repülőgépek hajtóműveiből származó finom részecskék oxidatív potenciálja a légkörben zajló kémiai folyamatok hatására akár hat-hétszeresére is növekedhet. A felfedezés arra utal, hogy a légszennyezés egészségügyi kockázatainak értékeléséhez nem elegendő kizárólag a frissen kibocsátott részecskéket vizsgálni. 
A Columbia Egyetem és a Berkeley kutatói kimutatták, hogy hat gyakori műanyagtípus apró részecskéi vízzel érintkezve reaktív oxigénformákat hozhatnak létre. A folyóiratban megjelent felfedezés új magyarázatot kínálhat a mikroműanyagok lehetséges biológiai károsító hatásaira.
Egy új nemzetközi kutatás szerint az amazóniai erdőtüzek a lángoktól távol eső erdőket is károsítják. A tüzek nyomán kialakuló ózonszennyezés csökkenti a fák szén-dioxid-megkötő képességét, ami a közvetlen tűzkibocsátás közel negyedének megfelelő további szénelnyelési veszteséget okozhat.
Helyi idő szerint kedden reggel indult el a SpaceX űrhajója a Nemzetközi Űrállomás felé; a Falcon 9 rakéta szemet kápráztató jelenséget hagyott maga után, amit sokan megörökítettek.
Szabályos lyuk keletkezett a főváros feletti felhőrétegen, amely azonnal felkeltette a figyelmet és megindultak a találgatások. A szakemberek szerint a látványos égi jelenséget egy áthaladó repülőgép indította el.
Egy új nemzetközi jelentés szerint a Föld 16 éghajlati mutatójából hét rekordértéket ért el, miközben a globális felmelegedés üteme is gyorsulhatott. A kutatók azonban biztató fejleményről is beszámoltak: 2025-ben a megújuló energiaforrások először előzték meg a szenet a világ villamosenergia-termelésében.
Egy új amerikai kutatás szerint a csapadék mennyiségének változása teljes folyami ökoszisztémákat alakíthat át. A szárazabb texasi vízfolyásokban kétszer akkora állati biológiai termelést mértek, mint a nedvesebb térségekben.
A kutatók szerint a mai Nagy-Britannia területén élt, viszonylag kis termetű ragadozó dinoszaurusz közeli rokonságban állhatott a mindenki által ismert Tyrannosaurusszal, és ha éltek volna akkoriban emberek, bizony prédának tekintett volna minket.
A csillagászok azonosították az eddigi legtávolabbi gyors rádiókitörést, amely több mint 10 milliárd éven át utazott a világegyetemben egy olyan korból, amikor még a Föld és a Nap sem létezett.
A kutatók modellezték a korai Föld hőviszonyait, és meghatározták, mikor vált alkalmassá a bolygó felszíne az élet kialakulására. Sok feltétel kellett ahhoz, hogy ez bekövetkezzen.
Egy nemzetközi kutatócsoport 362 tó és víztározó genetikai vizsgálata során közel 20 ezer mitokondriális genomot azonosított. Az eredmények szerint a tavak mikroszkopikus élővilágának jelentős része továbbra is ismeretlen.
Egy új kutatás szerint az elefántok pusztulásuk után is több mint hét évig alakíthatják környezetüket. Maradványaik tápanyagokkal gazdagítják a talajt, vonzzák a növényevő állatokat, ugyanakkor csökkenthetik egyes növények és talajlakó mikroorganizmusok sokféleségét.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a sarki örvény meggyengülése után akár háromszorosára nőhet az extrém villamosenergia-igény kialakulásának valószínűsége Európában. A jelenség hetekkel előre jelezheti a hideghullámokat, így az energiaszolgáltatók felkészülhetnek a megnövekedett fogyasztásra.
Újra megnyílik a Horizon Europe program a magyar kutatók előtt, miután az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a korábban felfüggesztett kohéziós források felszabadítását – közölte a tudományos és technológiai miniszter a Facebook-oldalán.
A Lundi Egyetem kutatása szerint a természetre jelentős hatást gyakorló nagyvállalatok mindössze 9 százaléka számol be biodiverzitási mutatók alkalmazásáról. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy egyetlen mérőszám félrevezető lehet, ezért a természetvédelmi döntésekhez összetettebb értékelésekre van szükség.
A Princeton Egyetem professzora, Kollár János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja vehette át kedden a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat a Families of Varieties of General Type című könyvéért.