Miért van az, hogy egyes paradicsomok édesek, zamatosak és illatosak, míg mások szinte teljesen íztelenek? Egy új kutatás szerint a válasz részben a termesztett paradicsom vadon élő rokonainak génjeiben keresendő. A tudósok olyan genetikai szabályozó mechanizmusokat azonosítottak, amelyek meghatározzák a paradicsom cukortartalmát, színét, keserűség
A Lundi Egyetem kutatói azonosították azt a molekuláris jelátviteli rendszert, amelynek segítségével a növények már egyetlen percen belül reagálnak az érintésre. A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alkalmazkodnak a fizikai környezeti hatásokhoz.
A Washingtoni Egyetem kutatói szerint a világ 178 legnagyobb fosszilisenergia- és cementtermelőjének korábbi kibocsátásai még 2500-ban is hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez. A kutatás rávilágít a szén-dioxid hosszú távú éghajlati hatásaira.
A hőhullámok hatásait általában a hőmérsékleti rekordokkal és a forró napok számával mérjük. Egy új kutatás azonban arra világít rá, hogy ezek az adatok önmagukban nem mutatják meg, hogyan változtatja meg a szélsőséges hőség az emberek mindennapjait. Az alvászavaroktól a munkakörülményeken át egészen a közlekedési nehézségekig számos olyan következ
A közösségi médiában már járványként emlegetik, hogy szeptemberben mintha egyszerre betegedne le mindenki. Orvosok segítségével tisztázzuk, mi terjed most, mennyi köze van ehhez a Covidnak, és van-e okunk tartani egy új vírustól.
Egyre többször alacsony a Balaton vízszintje, emiatt újra kell gondolni a partvonalat: a strandok egy része lidósítható, Vasas Gábor limnológus szerint azonban a déli parton nonszensz dolog kikötőket építeni. Az alacsony vízszint esélyt adna a természetnek, hogy újra kialakítson egy olyan partszakaszt, amit a túlépítések már bekebeleztek.
A kaliforniai mamutfenyők levelei szélsőséges hőségben akár 10 Celsius-fokkal is melegebbek lehetnek a környező levegőnél. Egy új kutatás szerint a túlmelegedés közvetlenül korlátozhatja a fotoszintézist, ami az erdők szénmegkötő képességére is hatással lehet.
Ma csodálatos égi jelenség lesz megfigyelhető az esti égbolton: a fogyó Hold és a Fiastyúk csillaghalmaza egymás mellett látszik majd a Bika csillagképben. Fockter Zoltán, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza ajánlotta az eseményt az InfoRádió hallgatóinak figyelmébe.
A patkányméreg nemcsak a rágcsálókra jelent veszélyt: a mérgezett zsákmány elfogyasztásával a ragadozó madarak szervezetébe is bekerülhet. Egy új amerikai kutatás szerint a probléma jóval messzebbre terjed, mint korábban gondolhattuk. A kutatók ugyanis Kalifornia városoktól távoli erdőségeiben élő baglyok jelentős részében is kimutatták a rágcsálói
Önkéntes megállapodást írt alá helyi idő szerint kedden Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai techvállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és annak független külső ellenőrzéséről.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás átalakíthatja a kínai csüdfű termesztési lehetőségeit. A rizsföldeken természetes trágyaként használt növény biomasszája egyes régiókban akár 14 százalékkal is csökkenhet az évszázad végére.
A Földközi-tenger térségének forró, száraz nyarait részben egy több ezer kilométerrel távolabb zajló időjárási jelenség alakítja. A dél-ázsiai nyári monszun ugyanis nemcsak Ázsia csapadékviszonyait befolyásolja, hanem a mediterrán térség légköri folyamataira is hatással van. Egy új kutatás szerint azonban ez az évtizedek óta ismert kapcsolat a glob
Ma van a szív világnapja, amely a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének fontosságára, valamint az egészségtudatos életmód szerepére hívja fel a figyelmet. A szív egészségének megőrzéséről és a legfontosabb kockázati tényezőkről Gellér László, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának tanszékvezető-helyettese, a Magyar Kardiol
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás szerint a denevérek mintegy 65 millió évvel ezelőtt Európában jelenhettek meg. A 103 faj genetikai állományát és 44 ősmaradványt vizsgáló tanulmány új eredményekkel szolgál a repülés és az echolokáció evolúciójáról.
Egy új kutatás szerint a növények immunérzékelőinek megfelelő elrendezésével jelentősen erősíthető természetes védekezőképességük. A felfedezés ellenállóbb növényfajták kifejlesztését és a növényvédő szerek használatának csökkentését is elősegítheti.
India rohamosan növekvő áramfogyasztása jelentősen javította a lakosság életkörülményeit, ám a szénerőművek terjedése súlyos légszennyezéssel járt. Egy új kutatás szerint a városi légszennyezéshez köthető halálesetek becsült száma két évtized alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett, rávilágítva az energiatermelés egészségügyi és környezeti kihívása
Egy új kutatás szerint már viszonylag alacsony légszennyezettség mellett is gyakoribb lehet az éjszakai köhögés. A finom részecskék jelenléte akkor is összefüggést mutatott az alvás közbeni köhögéssel, amikor a levegő minősége még megfelelt a WHO napi irányértékének.