Egy új kutatás szerint a hulladéklerakókon táplálkozó fehér gólyák ugyan jobb kondícióba kerülhetnek, de közben műanyagoknak, nehézfémeknek és más szennyező anyagoknak is ki vannak téve. A kutatók szerint ez egészségügyi kockázatot jelenthet.
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Egy új laboratóriumi kutatás szerint a többvirágos méz segíthet megvédeni a bőr sejtjeit az UV-sugárzás okozta károsodástól. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az eredmények egyelőre nem jelentik azt, hogy a méz helyettesíthetné a fényvédő készítményeket.
A tartós szárazság és a rekordmagas hőmérséklet miatt nagy kiterjedésű erdőtüzek jöhetnek Franciaországban, az Egyesült Királyságban, és akár itthon is.
Mozambik elszigetelt hegyvidéki erdeiben négy új kaméleonfajt fedeztek fel. A kutatás szerint ezek az „égi szigeteken" élő fajok kizárólag egy-egy hegycsúcson fordulnak elő, ezért az élőhelyek pusztulása különösen nagy veszélyt jelent számukra.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a forróbb időben pont a tó saját párolgása óvta meg a vizet attól, hogy gyorsabban elillanjon, ennek a hatásnak a hűvösebb, szelesebb idővel azonban vége.
Átfogó nemzetközi tudományos áttekintés erősítette meg, hogy a jelenleg engedélyezett mRNS-vakcinák biztonságosak és hatékonyak. A The Lancet folyóiratban megjelent elemzés laboratóriumi kutatások, klinikai vizsgálatok, engedélyezés utáni biztonsági monitorozások és több milliárd beadott oltás valós adatai alapján értékelte az mRNS-technológia műkö
Egy nemzetközi kutatócsoport spanyol és portugál barlangok faláról nyert ki ősi emberi genetikai anyagot. A Nature Communications-ben közölt tanulmány szerint a felfedezés lehetővé teheti a barlangok egykori használóinak azonosítását.
Álló helyzetből gyorsítva legyőzhetetlennek tűnik, városban mindenhol könnyű átfűzni a kocsisorok közt, lakott területen kívül pedig csak 100 km/óránál fogy el a lendülete. De ebben a tempóban bárhova fillérekért eljuthatunk a Honda SH150i robogóval.
Egy új kutatás szerint Dél-Afrika több térségében a század végére megduplázódhat az ember–elefánt konfliktusoknak kitett területek nagysága. A legfontosabb kiváltó ok nem a klímaváltozás, hanem a mezőgazdasági területek terjeszkedése és a népesség növekedése.
Budapesten és a Balaton déli részén 140, az Alföldön 150, Szeged környékén pedig már 168 milliméter hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből. Hiába a pár csapadékosabb nap, az évről évre halmozódó, több száz milliméteres csapadékhiány nem enyhült érdemben.
Egy új kutatás szerint a beporzók számának csökkenése nemcsak a növények szaporodását veszélyezteti, hanem evolúciós alkalmazkodásukat is lelassíthatja. Ez hosszú távon csökkentheti a klímaváltozással szembeni ellenálló képességüket.
Ősi ausztráliai vulkáni kőzetek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a felszíni víz már 3,1 milliárd éve mélyre jutott a Föld belsejében. A felfedezés szerint bolygónk mély vízkörforgása és a vulkáni folyamatok jóval korábban kialakulhattak, mint eddig gondolták.
Egy új kutatás szerint a part menti vizes élőhelyeken épített hódgátak jelentősen javíthatják a fiatal lazacok túlélési esélyeit. A gátak mélyebb, biztonságosabb víztereket alakítanak ki, amelyek menedéket nyújtanak apály idején is.
A kutatók szerint a templomok, épületek köveiben gyakran látható faragványok sokkal kevésbé spirituális okokból készültek, mint azt eddig feltételezték.
Becslések szerint 9 millió tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhat az idei világbajnokság, ezzel minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet.
Egy új kutatás szerint a növények gyökerei képesek érzékelni a rothadó növényi szövetekből származó kémiai jeleket, és más irányba növekednek, hogy elkerüljék a fertőzött talajrészeket.