Kutatók szerint már kritikus szintet értek el a Balaton-parti beépítések, és ez a tó ökológiai állapotát veszélyezteti. Civilek arra kérik a kormányt, függesszenek fel beruházásokat, és a még meglévő parti területeket vásárolják fel.
Egy új kutatás szerint bizonyos, hűvösebb tengervízben élő korallok jobban ellenállnak a szélsőséges hőstressznek, mint a melegebb élőhelyekről származó társaik. A felfedezés új lehetőségeket nyithat a klímaváltozás által veszélyeztetett korallzátonyok helyreállításában.
Egy új kutatás szerint a pingvinek ürülékéből származó tápanyagok elősegíthetik a zöld hóalgák szaporodását az Antarktiszon. Az algák csökkenthetik a hó fényvisszaverő képességét, így hozzájárulhatnak a gyorsabb olvadáshoz.
Az Európai Űrügynökség új műholdfelvétele hatalmas, örvénylő jégmintázatokat mutat az Antarktisz körül. A látványos természeti jelenség mögött azonban figyelemre méltó éghajlati folyamatok zajlanak: 2026-ban az antarktiszi tengeri jég éves maximuma a harmadik legalacsonyabb volt a műholdas megfigyelések történetében.
Az űrhajós az AIToday-nek mutatta be, milyen AI-megoldások tolják ki az űrkutatás eddig ismert határait. Az emberek fogadását robotok készítik elő a Marson, a jövő generációi pedig messzebbre látnak és jutnak, mint valaha hittük – és ebben fontos szerepe lehet egy magyar űrügynökségnek is.
Az alacsony vízállás és a visszahúzódott tómeder miatt különleges vándormadarakat vonzanak a kialakult iszappadok a Balatonhoz. Az őszi vonulás legváratlanabb vendége egy Észak-Amerikából származó cankópartfutó, amelyet Fonyód térségében figyeltek meg a szakemberek.
Egy új német kutatás szerint a légkör növekvő szén-dioxid-koncentrációja megváltoztathatja a búza fehérjeösszetételét. A vizsgált növények kevesebb gluténfehérjét tartalmaztak, és a belőlük készült kenyerek térfogata is csökkent.
Egy új kutatás szerint a növények belső biológiai órája kulcsszerepet játszhat a sós talajhoz való alkalmazkodásban. A tudósok egy olyan fehérjét azonosítottak, amely só hatására perceken belül átrendeződik, és segítheti a növények túlélését.
Stefan Hell elég rögös utat járt be a 2014-es Nobel-díjáig, pedig viszonylag korán sejtette, hogy meg fogja tudni dönteni a fénymikroszkópok optikai határait. Az Aradon született kutató a Telexnek beszélt a kommunista Romániáról, Karikó Katalinról és arról is, hogy ugyan a kenyér nem lesz olcsóbb a felfedezésétől, de a gyógyszerek ára csökkenhet.
Egy 26 éven át tartó német kutatás során 2214 fiatal bükkfát figyeltek meg, amelyek közül mindössze 679 maradt életben. A tudósok szerint már az első nyár végén kialakuló néhány centiméteres magasságkülönbség is hosszú távon befolyásolhatja a fák túlélési esélyeit.
Egy új nemzetközi kutatás szerint az Alpok tőzeglápjai rosszabb állapotban lehetnek, mint korábban gondolták. A kutatók 590 élőhelyet vizsgáltak meg, és 86 százalékukon zavarásra utaló jeleket találtak. A felfedezés a természetvédelem és a klímaváltozás szempontjából is fontos.
A globális felmelegedés és a klímaváltozás nem ugyanazt jelenti. Míg az előbbi a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését írja le, az utóbbi az éghajlati rendszer átalakulásának egészét foglalja magában.
Egy új brit kutatás szerint a háziméhek gyakran fizikai érintkezés nélkül is kiszorítják a vadon élő beporzókat a virágokról. A kutatók 300 találkozást vizsgáltak, és megállapították, hogy a háziméhek többnyire előnybe kerültek.
Egy új kutatás szerint a Thwaites-gleccser 2100-ig kétszer akkora mértékben járulhat hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez, mint korábban feltételezték. A tudósok olyan, a jég alatt zajló olvadási folyamatot azonosítottak, amelyet a korábbi modellek nem vettek kellőképpen figyelembe.
A kínaiak sportmodelljei több mint 1600 lóerősek, a Citroën Kacsa utódja nagyon olcsónak és jópofának ígérkezik, de az Alfa Romeónál is tudják még, hogy mire vágynak a márka rajongói.
Egy új kutatás szerint a repülőgépek hajtóműveiből származó finom részecskék oxidatív potenciálja a légkörben zajló kémiai folyamatok hatására akár hat-hétszeresére is növekedhet. A felfedezés arra utal, hogy a légszennyezés egészségügyi kockázatainak értékeléséhez nem elegendő kizárólag a frissen kibocsátott részecskéket vizsgálni. 
A Columbia Egyetem és a Berkeley kutatói kimutatták, hogy hat gyakori műanyagtípus apró részecskéi vízzel érintkezve reaktív oxigénformákat hozhatnak létre. A folyóiratban megjelent felfedezés új magyarázatot kínálhat a mikroműanyagok lehetséges biológiai károsító hatásaira.