Az extrém futótüzek füstje a vulkánkitörésekhez hasonlóan a sztratoszférába juthat. A kutatók szerint ezek az események nemcsak a levegő minőségét rontják, hanem a légkör összetételét és a globális klímát is befolyásolhatják.
Egy új kutatás szerint a paradicsom a száraz időszakokat nem egyszerűen kevesebb víz felhasználásával vészeli át. A növények pontosan szabályozzák, hogy fejlődésük különböző szakaszaiban mikor használják fel a rendelkezésre álló vízkészleteket.
A tudósok szerint a gombák eredete akár egymilliárd évnél is régebbre nyúlhat vissza. Egyes fosszíliák azt sugallják, hogy ezek az élőlények már a szárazföldi növények megjelenése előtt jelen voltak, és kulcsszerepet játszhattak a Föld ökoszisztémáinak kialakulásában.
Egy új kutatás szerint a városi levegő minőségének javulása összefüggésbe hozható a gyermekek jobb kognitív fejlődésével. Az eredmények arra utalnak, hogy a légszennyezés csökkentése nemcsak az egészségre, hanem a tanulási képességekre is pozitív hatással lehet.
A partokat elborító szargasszum komoly környezeti és gazdasági problémát okoz a Karib-térségben. Egy új kutatás szerint azonban az alga élelmiszer-alapanyagként, bioüzemanyagként vagy akár bioplasztikok előállítására is felhasználható lehet.
Egy új kutatás szerint a ritkább fűnyírás jelentősen növelheti a méhek számára elérhető virágok számát. A szakemberek szerint már néhány egyszerű változtatás is sokat segíthet a beporzók védelmében.
Egy új kutatás szerint az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlási rendszerének gyengülése miatt a Föld még több hőt tárolhat el. A jelenség nemcsak az óceánok működését, hanem az európai időjárást és a jövőbeli hőhullámokat is befolyásolhatja.
Magyar kutatók részvételével új kísérleti eredmény született a barionszám-megmaradás eredetének vizsgálatában: a Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének adatai arra utalnak, hogy a barionszámot nem csupán a kvarkok, hanem az erős kölcsönhatásban kialakuló úgynevezett barioncsomópont is hordozhatja.
A kutatók először azonosították egy rugalmas társadalmi szerkezetű méhfaj királynői feromonjait. Az eredmények szerint ezek a kémiai jelek befolyásolják, hogy a nőstény utódok a fészekben maradnak-e segítőként, vagy saját kolóniát alapítanak.
"Hogy a fenébe jutottam ebbe a pozícióba? Mikor fognak rájönni, hogy csak szerencsém volt, sőt, tulajdonképpen egy csaló vagyok? Ha jól sikerül valami, az úgyse az én érdemem" – ismerős gondolatok?
Miközben Németországban és Franciaországban több mint 15 ezer ember halt meg a júniusi nagy hőhullámban, a KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon nem volt kimutatható komolyabb többlethalálozás. De mi lehet ennek az oka?
2026 nyarán a Föld ismét a valaha mért egyik legforróbb hónapját élte át. A rekordhőség egyszerre érintette Európát, Észak-Amerikát és az óceánokat, miközben a hőhullámok egyre hosszabbá és intenzívebbé válnak.
Az Antarktisz nem csupán egy távoli, jéggel borított kontinens. A térség meghatározó szerepet játszik az óceáni áramlatok működésében, a szén-dioxid megkötésében és a tengerszint alakulásában, ezért a kontinensen bekövetkező változások az egész bolygó éghajlatára hatással lehetnek.
Az urán–ólom kormeghatározási módszerrel végzett új vizsgálatok szerint a Grand Canyon egyes szakaszai jóval idősebbek lehetnek, mint korábban gondolták. A kutatás alapján a kanyon nem egyszerre alakult ki, hanem több, különböző korú földtani egység fokozatos összeolvadásával jött létre.