Oldal.Info
5 ok, amiért ha egy mód van rá, elkerülöm a kibeszélést
A közösségépítés szép dolog, de ha kérhetem, ne annak kárára történjen, aki épp nincs a szobában. A munkatársaim tudják, hogy utálom a kibeszélést. Már nem is kezdenek ilyenbe, különben azonnal oltani kezdem őket, hogy hagyják abba. Hogy miért nem állhatom a kibeszélést? Ezért: 1. Mert a kibeszélés többnyire öncélú. „Ott ül a méretes hátsóján, veri a billentyűzetet, de hogy semmi nem sül ki belőle, az is biztos.” A kibeszélés többnyire nem konstruktív. Nem vezet megoldásra akkor sem, ha a kibeszélés kezdeményezőjét komolyan zavarja a másik munkamódszere. Általában azért indulnak el ilyen kibeszélési folyamatok, hogy a beszélgetőpartnerek között egyetértés, és ezáltal kapocs jöjjön létre – egy harmadik személy kontójára. Valahogy máshogy kellene közösségépíteni. Olvasd el ezeket az írásainkat is: Email-etikett: az emailezés 20 illemszabálya 14 fontos társasági szabály, amit minden szülőnek tudnia kell 5 kínos társasági helyzet, amivel minden diétázó találkozott már 2. Mert ilyenkor az ember olyat tesz másokkal, aminek ő maga nem örülne. Nem csak azért nem rabolom ki az élelmiszerüzletet és nem keverek le egy pofont a szomszédomnak, mert az tilos, hanem azért sem, mert akkor hogyan várhatom el, hogy ne tegyék mások is ugyanezt velem? A kibeszélés persze nem akkora bűn, mint a lopás vagy az erőszak, de nem lehetne ugyanezen az elven mellőzni? 3. Mert a kibeszélés gyengíti a kapcsolatokat. Elsőre talán úgy nézhet ki, hogy szorosabbra fűzhetem a kollegiális viszonyt a csinos könyvelőfiúval, ha a többi munkatársamról pletykálok vele, de van egy fontosabb dolog, ami sérülhet ilyenkor: a bizalom. 4. Mert olyan kárt okozhat, ami talán nem is állt senkinek a szándékában. Akár áldozatunk állását, sőt, karrierjének későbbi alakulását is kockáztathatjuk vele. Ezt biztos nem akarjuk, bármennyire is ellenszenves az illető. 5. Mert ilyenkor automatikusan arra gondolok, hogy amint kimegyek a szobából, rólam kezdenek majd beszélni. Minden munkahelyen vannak konfliktusok – a munkatársaim egyvalamiben biztosak lehetnek: ha ilyen adódik, akkor inkább megpróbálom tapintatosan bár, de nyíltan felvállalni, mint hogy valaki mással beszéljem meg helyette. Tudják, hogy én nem beszélem ki őket. Ezzel megalapoztam egy bizalmi helyzetet, ami a feszült helyzetekben is fennáll.