Vendégszerzőnk tollából: „Szárnyalj, vadóc, váltsd meg a világot!”
Nézi a vizet. Tekintete a messzeségbe réved. Én pedig töprengve figyelem őt, a lányomat. Elmélázok, hogy milyen kiszámíthatatlan a sors. Milyen izgalmas, egyedi minden élet, amit itt töltünk el. Mekkora ajándék a saját létezésünk, és milyen nagy ajándék figyelni, kísérni gyermekünkét.