Képzelt barátok, fantáziánkban élő társak, akik fontosak a lelkünknek – vajon „normálisak” ezek?
Vajon a mindennapok világa tényleg olyan-e, mint amilyennek mi magunk látjuk, ismerjük? Csak az lehet „normális” és elfogadottan létező, amit mi valóságosnak tartunk? A kutatások szerint a hét év alatti gyermekek 65 százalékának, az öt és tizenkét év közötti gyermekek 50 százalékának előfordul fantázia által teremtett társ az életében.