Azt hittem, már egyedül maradtam, de te végig ott voltál velem.
Az arcomat mélyen belefúrtam a párnába, a szuszogásom hangját felfogták a tépett madártollak. Emlékszem, amikor a földre terített szivacsokon pihentünk. Akkoriban még csak egyszemélyesre volt berendezve az életterem.