Óda egy letűnt műfajhoz – valami ilyesmi lenne ez a kis nosztalgiázás, ha nevet kellene adnom neki. Miközben lassan az élet derekára készülök felcsatolni az övet, hálásan lapozgatom a családi levelezést, mely egyfelől élénkíti, másfelől színezi saját emlékeimet szeretteimről. Azoktól, akiktől elbúcsúztam már és azokról, akiktől soha nem is tudnék.