Tetvesnek lenni nem dicsőség, de nem is szégyen
Szögezzük le az elején: a fejtetvesség nem szégyen. Aki valaha is érintett volt már a témában akár szülőként, akár gyerekként, ő érti, miről beszélek… Ha ugyanis felüti a fejét a parányi élősködő egy közösségben, ott a szégyenérzetet félretéve fel kell venni a kesztyűt ellene. Haladéktalanul és együttes erőkkel.