Hosszú éveken át kerültem az emlékezést és amennyire csak tudtam, a temetéseket is. Kerültem, mert nem voltam képes elengedni, és kerültem, mert nem akartam szembenézni saját mulandóságommal. De ahogy az lenni szokott, egy idő után már nem volt hova hátrálni, és egyszerre szakadt rám minden el nem gyászolt veszteség.