Sosem felejtem el azt a napot, amikor eltűnt a fiam és apám egyik kutyája
Apunak, amióta az eszemet tudom, mindig voltak kutyái. Nagyok. Okosak. Jól neveltek. Időnként arra gondoltam, apám is egy kutya, annyira jól értette a nyelvüket. Kitűnően tanította őket apró koruk óta: fegyelem volt, szeretet és egyetlen pillanatig sem volt kétséges, ki a falkavezér. Apu birkózott velük, a fülükbe harapott, beszélgetett velük – „el