Anyai nagypapám olyan ember volt, aki imádta a gyerekeit és az unokáit. Nem nagyon tudtunk olyat kérni tőle, amit ne teljesített volna. Istenieket lehetett vele játszani. Voltak kedvenceink, melyeket nem tudtunk megunni. Az egyik a lovagolós játék volt, a másik a foteles fogócska.