Nem tudom, meddig bírom még elviselni, hogy olyan vagy, mint az anyád...
Tudod, pontosan azt vered le rajtam, amit az anyád tett veled. Hiába háborodsz fel minden alkalommal és hiába dühöngsz. Hiába kiabálsz vele, hogy hagyjon már békén. Próbáltad vele már szépen, csúnyán, viccelődve és üvöltve, mert negyven akárhány év után elég. Eleged van. Megértem. De még sincs jogod háborogni, hiszen te velem ugyanazt teszed. Keser