Bal, jobb, bal, jobb...
Imádom a menetelés ciklikusságát, a szélsőségek színeit, változékonyságát, a végleteket, de egyszerűen nem értem, mi a fenének kell mindezt kettéválasztatni. Ez a mesterségesen szított kettősség úgy látszik lassan mindenkinek kezd az agyára menni, amit nagyon jól jelzett egyik kedvenc előadóm, Balázs Fecó az „a la carte” műsorában.