Írása végén azt sugallja, hogy nincs mozgásterünk, nem tehetünk semmit. Az ellenzéki politikusok erőfeszítéseinek, a civil szervezetek küzdelmeinek, a sztrájkoknak sincs ebben a konstellációban semmi értelme, az Ön írása ugyanolyan fölösleges, mint az enyém, mint bárki másé. Nem olcsó vigaszra vágyom, csak arra, hogy ezt az önellentmondást oldja fel válaszában, melyet tisztelettel várok.