Hiába nevezte Kóka János, „kényelmes, langymeleg múltnak", „romlott árunak” a Kádár-rendszertől örökölt egészségbiztosítást, a „létező szocializmus” kiterjesztette, nem pedig szűkítette a társadalmi szolidaritást. Ez vitathatatlan értéke volt, melyet a magyar társadalom többsége nem hajlandó elvetni a liberálisok doktriner, napjainkra sokak szerint teljesen kiürült szabadságeszméjének kedvéért.