Bayer ír, szerzőnk meg emlékszik...
Tíz éve is van már, vagy még annál is több. A Lukács uszodában történt. Ezekkel a mára már a maguk módján örökbecsűvé nemtelenedett szavakkal kezdődik ugyebár az az írás egy nagy magyar író-ról, amelyik az elmúlt időszak alighanem legnagyobb hazai sajtóvisszhangját váltotta ki, ami ellen értelmiségiek emelték fel csoportosan, vagy csak ki-ki külön-külön a szavukat, amelyről külföldi lapok is megemlékeztek, és amelyet az írást közreadó lap tulajdonosa persze végül annak rendje és módja szerint (nem tudom, volt-e egyáltalán valaki is ebben az országban, aki azt hitte, hogy ez nem így lesz) megvédett. De nem akarok én itt minderről egy árva szót sem ejteni, annyira mocskos ez az egész, csak mióta magam is olvastam az egész balhét kiváltó izét, nem hagy nyugodni valami, ezt mesélném el.