Hó hegy beszéd
Egy nő jött ki, rövid kabátja elé kék kötény köttetett, rágott valamit; egy kanállal még bekapott, úgy jött ki, félbehagyva az ebédjét, ahogyan minden nap. Nem öreg még, de már csak úgy összekapja hátul a haját hirtelen. Csípőjét néztem: egy gyerek, öt év körüli, szeme villant: lesz testvér. A férfi szólt hozzá, bizalmasan közelebb lépve. A nő viháncolósan fölnevetett, miként neme szokta, ha malac szavakkal csiklandozza egy ismerős.