A független értelmiségi Emese elindult a Nagy Jelöltség felé. Erre arra kopogtatott, kopogtatgatott, majd cédulákat talált. Kékeket, mert a pártja színe ilyen. Ezek a cédulák nem ám vörösek, de nem is zöldek voltak (a zöldekről már kiderült, hogy azok hamisak) hanem kékek. Mert a legszebb szín cédulában a kék. Ha most nem tél lenne, azt is írhatnánk, hogy Őszikék.