Jókor kezdett ömleni a „Csendes Tenger” felé – Bod Péter uram megnevezése – az olvadt kőzet, mert pár órányira engem kikapcsolt a hazai és magyarhoni böfögő politikai vulkanizmus világából, amiről sose lehet tudni, hogy porhintés-e vagy csak könnygáz füst, vagy éppenséggel a maga társadalmi meredélyein mindent felégető, megfékezhetetlen láva.