"Nem akarjuk tűrni, mégis tűrjük"
A fényképész, aki rányitja a szemét és a szívét a világra, biztosan igazat ad, amikor azt mondom: a szegénység egyik arca sem szép. Nem szép a sápadt, koravén kisgyerekarc, a magányos kétségbeesés görcseibe ránduló öregasszony arca, a barázdált, italtól elbutult férfiarc, a könyörgő koldus, és a vackán összegömbölyödve alvó hajléktalan elgyötört arca, a koraérett cigánypurdéarc, az utcai prostituált kívánatosnak maszkírozott, szomorú arca. Nem. A szegénységben nincs szépség, nincs romantika. Ezért fordítják el az emberek a fejüket a szegénység láttán. Nem akarják látni az élet csapdájának végét, a szegénylét ütötte sebeket.