Kiömlött a Boros Billi(kom)!
Billi(kom)od e hazúg világnak Feneketlen hordója, úgy ám! Borost belé! mert nem szívelhetjük, Hazug szájjal ásitoz reánk; Borost belé! hogy felszökjön a hajlam - Éljen nemes Ibolya-barát, Ki, midőn a vész harangja zúgott, Szent hűséggel nyujtá jobb karját;