Melyik motor a leggyorsabb? - dugattyú-középsebességek után kutattunk
Hogy melyik a legjobb motor? Van, aki a teljesítményhez köti a cím odaítélését, van, aki az élettartamra esküszik és megint más szerint a gazdaságosság és a környezetkímélő üzem jelenti a tökélyt, de akár a karakterisztikát és a járáskultúrát is bevehetjük a számításba. Mi azonban most más szempontot vizsgálva állítjuk sorrendbe az erőforrásokat: dugattyú-középsebesség szerint. Egy motor technológiai fejlettségét több szempont is befolyásolja. Nyilván nem mindegy milyen a keverékképzés, milyen magának a blokknak a kialakítása, milyen anyagokból milyen eljárásokkal készülnek az alkatrészek, és nem utolsó sorban a célterület sem, ahol az erőforrás a munkáját végzi nap, mint nap. Épp ezért egy családi használatra szánt egyterűbe, vagy egy fogyasztásra kiélezett négykerekűbe soha nem szerelnek majd kihegyezett szerkezeteket. A teljesítményre összpontosítva sok-sok apró részlettel érvelhetnék, hogyan lehet igazán combos motort építeni, ezek közül azonban egy igazán reprezentatív adatot emelnék ki: a fordulatszámot. Persze léteznek már alacsony fordulatról is kellő vehemenciával húzó egységek, az extrém magas fordulatszám tűrése mégis egyértelműen megmutatja, hogy az adott erőforrás technológiailag élen jár, hiszen a magasabb értékek eléréséhez csúcstechnológiás anyagok és jól megtervezett blokk, hengerfej, hajtórúd és egyebek szükségeltetnek. A másik kellék a hosszú löket. Minél hosszabb ugyanis az az út, amit a dugattyúnak be kell járnia a holtpontok között, annál nagyobb sebességgel és annál nagyobb holtponti gyorsulással kell azt tennie, ami szintén kifogástalan anyagminőséget és megmunkálást igényel. Ahogy nő a maximális fordulatszám és a löket, ezek következtében a tömegerők is négyzetesen emelkednek, ami lássuk be, a konstrukcióra nézve igen magas követelményeket állít fel. Ráadásul mindeközben a motor gazdaságossága, hatásfoka is romlik több okból kifolyólag is. Ezen ugyan feltöltéssel segíteni lehet, azonban ezzel a terhelés még tovább nő. A dugattyú-középsebességről tehát elmondhatjuk, hogy viszonylag jól reprezentálja egy erőforrás technológiai fölényét a kihegyezettsége mellett. Számítása rendkívül egyszerű módon történik: a lökethossz kétszeresét (egy teljes fordulat alatt ugyanis ennyi utat tesz meg a dugó a hengerben természetesen méterben mérve) meg kell szorozni a másodpercre vonatkoztatott fordulatszámmal, így a kalkulálás végére méter/szekundumban, azaz SI mértékegységben kapjuk meg a végeredményt. Egy átlagos személyautó tehát nyilván nem rendelkezik túlságosan combos dugattyú-középsebességgel, nézzünk is rá egy példát. Az abszolút masszívabb kategóriába sorolandó konstrukciónak tekinthető kétliteres benzines BMW erőforrás 14,5 m/s-os adatával bizony messze elmarad az élmezőnytől. Nyilvánvalóan a versenysportban már magasabb értékeket találunk, de akik azt gondolják, hogy a Forma1-es gépek motorjai fognak ma győzedelmeskedni, nagyot tévednek. A csúcskategóriás versenygépek motorja ugyanis a kis lökettérfogatból (2,4 liter V8) következően rendkívül kis lökettel rendelkezik, amelyet a 19.000-es maximális fordulatszám is alig tud ellensúlyozni. Az F1 erőforrásoknál alkalmazott 39,7 mm-es lökettel és az említett fordulatszámlimittel számolva 25 m/s-os sebességet kapunk, ami már láthatóan sokkal nagyobb, mint az utcai kétliteres BMW adata, azonban ahhoz, hogy a csúcsra érjen, még ez sem elegendő. A Honda motorok mindig is jól forogtak, nézzünk is meg egyet! Az S2000 erőgépe igen finom darab, ráadásul a fordulatszámmérő mutatója is gyakorta szaladhat bele a 9000-es értékbe, mely egyben a maximumot is jelenti. Ezt társítva a 84 mm-es lökethosszal a 240 lóerős, kétliteres japán erőművész a Forma 1-es autókéhoz közeli, 25,2 m/s-os dugósebességet produkál. A híresen ütős motorral szerelt E46-os kódszámú M3-as BMW is az élmezőnybe tartozik. A 2001-2006-ig készült bajor aszfaltszaggató 3,2 literes sorhatosa (S54B32) a maga 343 lóerejével és 365 Nm-es nyomatékával kiváló darabnak tekinthető, ráadásul mindeközben a fordulatszámok hajszolása sem okoz gondot neki, bár nem a legmagasabb a 8000-es limit, de emellett az igen hosszú, 91 mm-es löketével 24,8 m/s-os sebességre képes. A talján autók szerelmeseinek a Ferrari egyik újdonsága, a 9000-et forgó, 4,5 literes V8-assal felvértezett 458 Italia jelenthet mentőövet, azonban a 81 mm-es löketével „csupán” 24,3 m/s a dugattyúk átlagsebessége, így maranellóiak büszkesége elmarad a az élenjáróktól. Kicsit mélyebbre ásva válik egyértelművé, hogy VW konszern prémiummárkájánál és szuperautó gyártójánál kell kutakodni a győztes után. A négykarikás embléma hordozója remekbe szabott 4,2 literes FSI motorral támad, természetesen V8-as elrendezésben, 420 lóerővel. A fordulatszám maximuma 8250, a lökethossz pedig az eddig említettek közül legnagyobb, 92,8 mm – a két adat szinte predesztinálja a győzelemre az Audi RS4-et a maga 25,52 m/s-os dugattyú-középsebességgel, ám mindez csak a dobogó második fokához elegendő. Az aranyérem kiosztásában az a legörömtelibb, hogy rögtön két darabot kell odaítélnünk, hiszen holtversennyel zárult a megmérettetés. A győztesek, mint már említettem a VW csoport égisze alatt születtek. Szívük nem azonos, de egy ritmus szerint dobog. Mindkettő lökete 92,8 mm, ám egyik esetben 4,2 literhez, másik esetben 5,2 literhez társul. V8 feszül V10-nek, orrmotor küzd a farmotorral, de nem bírnak egymással. A holtverseny egyik győztese tehát a 4,2 FSI 450 lóerős verziójával aszfaltot tépő Audi RS5, míg a vele azonos fordulatszámlimittel bíró Lamborghini Gallardo LP570 állhat fel az ingolstadti mellé a dobogó csúcsára. Mivel löketük azonos, az döntött volna, melyik forog többet, ám mivel mindketten 8500-nál szabályoznak, osztozniuk kell a címen. Dugattyú-középsebességük elképesztő, 26,3 m/s. Elsőre nem is hangzik túl extrémnek az adat, km/h-ra átszámolva már mindenképpen meghökkentő, milyen tempóval képesek száguldani a dugattyúk a hengerben: 94,6 km/h, ami már a közlekedésben sem számít épp lassúnak. Szemünket nagyobbra nyitva azonban több érdekességgel is szembesülünk. Az egyik ilyen a méretes hajódízelek kategóriája. A lassú járású dízelmotorok ugyan sok esetben még a 100-as percenkénti fordulatszámot sem képesek elérni, viszont a legnagyobb tankerhajókban gyakorta 3-5 méteres lökethosszal dolgoznak, így az akár több emelet magas erőművek dugattyúsebessége sem éppen kicsi. Ha tovább kutatunk a járművek között, akkor a motorkerékpárokra bukkanunk, mint fő esélyesekre a versenyben. A sokak által magasztalt Suzuki GSXR 1000-es valóban az egyik leggyorsabb kétkerekű masina, ráadásul, ha nem csupán autókra szorítkoztunk volna kis házi megmérettetésünkben, akkor ő vinné a pálmát: 59 mm-es löketével ugyan nem emelkedik ki a mezőnyből, de ehhez társítva a 13500-as maximális percenkénti fordulatszámot 26,55 m/s-ot kapunk. Persze a teljes képhez számtalan erőforrást kellene alaposan szemrevételezni, így amennyiben Ön, kedves olvasó rábukkan egy-egy extrém nagy lökettel és a hozzá társuló magas fordulatszámhatárral bíró ("utcai", szériagyártású) erőforrásra, írja meg nekünk és leközöljük az információkat - sőt, a legyorsabb motor beküldőjének jutalma egy Autó Pult ajándékcsomag lesz!