Elmaradó extázis - Mazda MX-5 1.8 Takumi teszt
Egy íróasztalhoz láncolva ülök, miközben papírjaim felett görnyedve számok, képletek, határidők cikáznak a fejemben. A felettem lebegő óra mutatójának minden ketyegésére úgy rándulok össze, mintha bomba robbanna mellettem, a kezeim rácsokat próbálnak szétfeszíteni, s mélyen, legbelül némán ordítok. A hétköznapok szürkeségének és monoton munkámnak rabja vagyok, amikor verejtékezve ébredek álmomból, hogy kikerekedett szemekkel akkorát szippantsak a levegőből, mintha percekig víz alatt fuldokoltam volna.