Somogyi Zoltán: Egyetlen bőrönd
A Diktátor aludt, horkolt. Alatta egerek mászkáltak, a falon csótányok zizzentek. A plafonról savas víz csöpögött. Egyedülálló zárkában várta, hogy történjen vele valami. Nem értette, hogy került ebbe a helyzetbe, miért ül, illetve fekszik, ilyenkor ugyanis kissé jobb dolga volt, hiszen az édes álom messzire röpítette, megforgatta, de azért idővel újra visszahozta őt a valóságba. Éjszaka még saját maga és környezete önző ura lehetett, nappal azonban a Gondviselés is beleszólt az életébe.