Jövőre lesz hetven éve, hogy munkásságának elismeréseként megkapta az orvosi és élettani Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. A tudós akkoriban a szegedi egyetem tanszékvezetői pozícióját töltötte be, elévülhetetlen érdemeket szerezve a biokémia hazai felvirágoztatásában. Szent-Györgyi azonban nem csupán kutatóként, tanárként és rektorként vonult be történelmünkbe: a tudós a ’30-as, ’40-es évek közéletében, közgondolkodásának alakításában is komoly szerepet vállalt. A Hetek cikke.