Aki nem ismerné ezt a szép, magyar szót, annak elmondom: Vörösmarty egyik kortársának nyelvújító szóleleménye a dühöly. Amatőr verselgető volt ez a szóalkotó, akivel Vörösmarty egy műbírálatában úgy elbánt, hogy többet sosem mert verset faragni szegény feje.