Oldal.Info
Verni vagy nevelni?
Kislány koromban, miután anyukám elnáspángolt egy-egy csintalanságom után, megfogadtam, hogy én sosem emelek majd kezet a gyermekemre. Azt gondoltam, anyu sem éri el vele a célját. Eszem ágában sem volt szót fogadni neki, mert haragudtam rá az iszonyatosan megalázó és kiszolgáltatott helyzet miatt. Suhintott, nekem pedig védekezni sem szabadott. Apu sosem ütött meg. Megkérdezte, hányra érek haza, és elmagyarázta: ha a megbeszélt idôben még nem vagyok otthon, akkor tudja, hogy bajban vagyok. Ha apám várt otthon, sosem mertem késni. Éreztem, hogy felnôttként kezel, bízik bennem…