Oldal.Info
A külföldi munkavállalás buktatói
A munkajogász szerint megéri tájékozódni, mindent meg kell tudni a munkáltatóról és a közvetítőről, mi több a legjobb próbamunkával kezdeni. Zsolt egy munkaközvetítőnél hollandiai állásra jelentkezett. Úgy tudta, hogy egy ruhagyárban fog dolgozni. Kiutazott, ahol az apartmanok helyett egy erdei tábor várta, munkát pedig napokig nem kapott, de a pénzéből folyamatosan vonták a szállás díját. A menedzserek nem tudták megmondani, mikor viszik majd dolgozni. Nagy nehezen hazajutott, a rendőrségen feljelentést tett, de az eljárást gyorsan lezárták, mert a menedzser nem azt mondta neki, hogy soha nem kap munkát, csak azt, hogy a következő egy-két napban nem. Tehát nem történt csalás. A tapasztalatok azt mutatják, ez nem rendkívüli eset, mások is jártak úgy, hogy egyáltalán nem találták meg a számításaikat, vagy becsapták őket. Oprea Júlia, a Tiroli Álláskereső cégvezetője szerint az a legjobb, ha valaki próbamunkával kezd, utazzon ki pár napra, és csak utána kössön szerződést. És erre állítólag a munkáltatók is nyitottak, mert nekik is voltak rossz tapasztalataik. Cselédi Zsolt munkajogász azt mondja a tájékozódással kell kezdeni, meg kell nézni a munkáltató honlapját, információkat lehet kapni a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, jogsegély-szolgálatoktól, különböző szakszervezetektől. Jó tudni, lesz-e biztosítása a munkavállalónak, és hogyan fizet adót. De a gyakorlat szerint ez nem így működik. Az átlagos magyar munkavállaló nem foglalkozik ilyennel, kimegy dolgozni, kap érte pénzt, és a többivel nem törődik. Vannak olyan munkalehetőségek is, amelyekhez deklaráltan nem szükséges a nyelvtudás. Oprea Júlia szerint az ilyen hirdetés gyanús, könnyen lehet, hogy megvezetik a jelentkezőket. Mint hozzáteszi, Ausztriában a legtöbb konfliktus abból származik, hogy a munkavállaló nem beszél németül. Ha valaki bajba kerül külföldön, és nincs pénze, még azt is nehezen tudja elintézni, hogy haza kerüljön. F. Tóth Gábor, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője azt mondja, a konzuli munka arról szól, hogy megelőzzék a bajt, internetes és telefonos tájékoztatás útján próbálják csökkenteni a külföldi munkavállaló kockázatait. Ha mégis bajba kerül valaki külföldön, akkor a konzul megpróbál kapcsolatba lépni a bajba jutott hozzátartozóival, az itthoni munkáltatójával, ha van olyan, intézkedik, hogy a pórul járt hozzáférhessen az esetleg letiltott bankkártyájával a pénzéhez. De kölcsönt csak végső esetben nyújt a konzulátus a hazautazáshoz. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal korábban listázta a zűrös, gyanús külföldi cégeket. Lengyelné Varga Nóra, a hivatal osztályvezetője azt mondja, meg lehet előzni a bajokat, bárki fordulhat az európai foglalkoztatási szolgálat tanácsadóhoz, lehet információkat kérni cégről vagy munkaközvetítőről is. Fontos tudni például, hogy a munkaközvetítő nem kérhet közvetítői díjat, annak ellenére, hogy több eleve ilyen díjszabással hirdeti magát, és azzal is tisztában kell lenni, hogy az útlevelet, igazolványt semmiképpen sem szabad átadni a munkáltatónak vagy a közvetítőnek.