Oldal.Info
Feloldhatja a központi állam bénultságát az új alaptörvény
A köztársasági elnök aláírására váró alkotmány mindenképpen legitim – véli el Pokol Béla. Lövétei István szerint azonban az alaptörvényben nagyon sok fölösleges pont van, és a kormány a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb hatalomgyakorlási szerepet kap. A két alkotmányjogász az MTV Ma Reggel című műsorának vendége volt. Gyöngyöspata Egy pénteken megjelent kormányrendelet szerint a jövőben százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a rendőrség azt, aki "közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti". Meglepően gyorsan léptett életbe ez a törvény - kommentálta a hírt Pokol Béla alkotmányjogász a MTV Ma Reggel című műsorában. Az elmúlt 20 évben létrejött a rendőrség mellett egy fél magánrendőri szféra. Volt egy olyan adat, mely szerint a különböző őrzővédő cégek több taggal és nagyobb erővel rendelkeznek, mint maga a rendőrség – mondta az alkotmányjogász. Hozzátette: az új rendelet ugyan nem ezeket célozta meg, de rájuk is biztosan hatással lehet. Ezek a vállalkozások mindamellett sokmilliárdos bevételekkel rendelkeznek. Lövétei András alkotmányjogász elmondta: a biztonsági ügyek állami ellátásának kikerülése nagyon fontos ügy. Szerinte szabálysértés nélkül is jogellenesen jár el az, aki felvonul, nem is beszélve, hogy a lőgyakorlatról és fegyveres kiképzésről. A lőgyakorlatra ott vannak lövészklubok, ezért hajmeresztő az ilyen nem sportcélú lőgyakorlatok tartása– tette hozzá Lövétei. Törékeny kétharmad Az új alaptörvény megalkotását korábban 2012-re tervezték, amit azonban 2011-re előrehoztak. Miért? – hangzott el a műsorvezető kérdése. Pokol Béla elmondta: ehhez egy kétharmados többség kell. A jelenlegi többséget azonban „erodálhatja” a következő időszak, ezért egy nagyon racionális politikai döntés volt, hogy az alkotmányozást még az idén végigvitték. Pokol úgy vélte: húsz éve nincs igazi kétharmad, és valószínűleg 20 évig nem is lesz. Szerinte a Horn-kormány idején kialakult kétharmad nem volt egységes, mert akkor az „egyik a másik torkát át akarta harapni”. Komoly belső ellentétek feszítették a kormányzást – tette hozzá. Lövétei András szerint ennél azonban sokkal fontosabb „az a kérdés, hogy él-e az alkotmány, tudunk-e vele dolgozni, vagy olyan rossz, hogy kell egy másik?” Ezt kell mérlegelni. Pokol: ezúttal elég idő volt A túl gyors alkotmányozásra vonatkozó kérdésre válaszolva Pokol Béla elmondta: „1989-ben néhány hét alatt hozták tető alá az új alkotmányt. Az nem volt túl rövid? Most volt egy év rá.” Tavaly augusztusban küldte be a 25 módosító javaslatát. Szeptemberben már látta, hogy tárgyaltak a javaslatairól, és örömmel tapasztalja, hogy melyek közül néhány bele is került a szövegbe. Most sokkal szélesebb volt az előkészítés, mint ’89-ben. Akkor csak néhányan dolgoztak rajta. Lövétei András szerint igaz, hogy 1989-ben nem volt idő népi kezdeményezésekre, és nem volt igazán kiművelt jogásztársadalom sem. Ad hoc jöttek dolgok, és voltak olyan tételek, amelyek meg nem alapozott információk alapján születtek meg – tette hozzá. Pokol Béla hozzá fűzte: nem vitás, ha most valaki átolvassa az új alkotmány sorait, akkor lehet, hogy talál olyan mondatokat, melyeket lehetne finomítani. Tartalmilag azonban ez biztosan legitim lesz. Szerinte a régi nem volt: kevesen alkották meg, és az akkori „műparlament ráverte a pecsétet” - mondta. Lövétei: vannak felesleges pontok Lövétei András az alaptörvény tartalmát illetően megállapította: napjainkban egy alkotmány célja az, hogy stabilizálja az államhatalom alapstruktúráját, és garantálja azokat az alapvető jogokat, melyek fékjei az államhatalom gyakorlásának, és jogbiztonságot adnak az emberek mindennapjainak. Minden más fölösleges. Ebben az alkotmányban nagyon sok ilyen redundancia, fölösleges pont van. Szerinte most a kormány a korábbiakhoz képest egy sokkal nagyobb hatalomgyakorlási szerepet kap, és „az állam működésében lévő garanciák lényegesen kisebbek, mint egy modern alkotmányban szükségesek.” Pokol Béla szerint azonban a korábbi időszakot az állami széttagoltság jellemezte, mely lebénította a központi államot. Ebből számos probléma volt az elmúlt 20 évben. Van ugyan belső feszültség a mostaniban, de ezeknek feloldása majd az alkotmánybíróság feladata lesz.