Ingyen kocsma, röpke királyság
Pünkösdhöz egykor rengeteg népszokás kötődött Tavaszköszöntés, májusfabontás, pünkösdi királyság és királynőség, az új kenyér ünnepe. A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg, de ez a nap a zsidóság számára is különleges, ekkor van a Hetek ünnepe, a Szináj hegyi törvényadás emléknapja. Pünkösdhöz régebben sok népszokás fűződött, de ezek közül szinte már egyik sem él - hagyományőrző programokon persze minden évben betekintést nyerhetünk párba. Az ünnep idején a falu legszebb kislányának díszes ruhába öltöztetésével történő pünkösdi királynéjárás a '60-as években volt utoljára szokás a magyar falvakban. Piros pünkösd egyébként a természet feléledésének, a szerelemnek és a párválasztásnak is ünnepe.Ekkor koronázták meg a fiatalemberek közül a pünkösdi királyt is. Az kapta meg a címet, aki le tudta győzni a többieket például lovaglásban vagy birkózásban. A pünkösdi királyság többnyire egy évig tartott, és a kiválasztott férfi addig ingyen ihatott a kocsmában a többiek rovására és minden mulatságba hivatalos volt. A pünkösdi néphagyományban benne van a legényavatás szokása is. Ez azt jelentette, hogy a felnőtté váló fiúk meghívták idősebb társaikat a kocsmába, és keresztapát választottak magunknak közülük. Az ifjabbakat pünkösdi keresztapjuk védte meg a verekedésekkor. A szigorú falusi szokásrend szerint sok helyen a fiúk csak legénnyé avatásukat követően mehettek ki este nyolc után az utcára. Szokás volt az is, hogy már kora hajnalban az ablakokba vagy a ház kerítéslécei közé tűztek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy a viharban a villám ne csapjon a házba. A május elején állított májusfát pedig Pünkösd ünnepén bontották le. Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. (Forrás: MTV, MR)