Bilincsben vitték el Földesi-Szabó Lászlót
Felesége, Földesi-Béres Rózsa sírva hallgatta végig a bíró beszédét Az ítélethirdetés után Földesinek és feleségének csak néhány perce maradt: egy ölelés és egy hitvesi csók fért bele az idejükbe. A férfit ezután kivezették a teremből - azonnal meg kellett kezdenie büntetésének letöltését. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen hat év börtönre ítélte Földesi-Szabó László egykori rendőr ezredest milliárdos csempészet és sikkasztás miatt. A másodfokú bíróság a titkosszolgálati vonatkozásokkal is rendelkező Egymásért Alapítvány ügyében arról is döntött, hogy a jogerős szabadságvesztést azonnal foganatosítsák, ezért az ítélet rendelkező részének ismertetése után a büntetés-végrehajtás munkatársai bejöttek a tárgyalóba, és megbilincselték az elsőrendű vádlottat, aki az indoklást már így hallgatta végig, majd az őrök kíséretében távozott. A tábla intézkedése kapcsán utalt arra, hogy Földesi-Szabó 2010. december 22-én, az elsőfokú ítélet kihirdetése közben engedély nélkül ismeretlen helyre távozott a bírósági épületből, elfogatóparancsot kellett kiadni ellene, és csak fél év múlva, 2011 májusában került ismét rendőrkézre. Az első fokon még hét év A Fővárosi Bíróság első fokon hétéves szabadságvesztéssel sújtotta Földesi-Szabót, akkor egyik társa csempészet miatt öt év börtönt kapott, egy másikat három évre ítéltek, négy vádlottat viszont felmentettek. A tábla pénteken mindhárom első fokon elmarasztalt vádlott büntetését egy évvel mérsékelte az időmúlás miatt. Az elsőfokú büntetőper adatai szerint a csempészés azzal valósult meg, hogy az Egymásért Alapítvány 2005-ben és 2006-ban közterhek megfizetése nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azt értékesítették. Földesi-Szabó, a kuratórium elnökeként pedig azzal követte el a sikkasztást, hogy eltulajdonította az alapítvány sok száz millió forint készpénzét. A vádlott az elsőfokú büntetőperben még azt is mondta: megvannak a hiányzó százmilliók, de nem árulja el, hogy hol.A volt rendőrtiszt az eljárás során tagadta bűnösségét és többször kérte, hogy mentsék fel titoktartási kötelezettsége alól, hadd tehessen teljesebb körű vallomást. Az Egymásért Alapítvány kuratóriumában a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos és egy volt főosztályvezetője, Gyarmati György is helyet kapott. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság szóbeli indoklásában úgy érvelt: egyes, "homályos, lebegtetett" információkkal ellentétben a rendelkezésére álló iratok szerint az ügynek nincs nemzetbiztonsági összefüggése. Titkosszolgálati szálak Időközben sajtóhírek szerint az ügyészség elkezdte vizsgálni az Egymásért-ügy titkosszolgálati vonatkozásait is, és a sajtóban összefüggésbe hozták Földesi-Szabót azzal a nagy kémüggyel, amelyben a vádlottak padjára került Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere és a NBH két egykori főigazgatója, Galambos Lajos és Laborc Sándor is. A tábla szóbeli indoklásából kiderült, hogy a büntetőper során az ügyészség többször is változtatta álláspontját és hol az elsőfokú ítélet súlyosítását, hol helyben hagyását, hol pedig hatályon kívül helyezését indítványozta.A másodfokú büntetőper államtitok miatt már jobbára zárt tárgyalásokon folyt. Földesi-Szabó vallomást tett, majd enyhítették kényszerintézkedését, megszüntették előzetes letartóztatását és házi őrizetbe helyezték. A bíróság többek között az ügyészség bizonyítási indítványa alapján szerzett be minősített iratokat. Idén júliusban pedig egyszer azért napolta el a másodfokú tárgyalást a tábla, mert Jakubinyi Róbert nem sokkal korábbi ausztriai elfogása, kiadatása és előzetes letartóztatásba helyezése miatt újra meg kell nyitni a bizonyítási eljárást.Földesi-Szabó ugyanis védekezésében hivatkozott arra, hogy a vádbeli cselekmények elkövetésében jelentős szerepe volt a másik eljárásban meggyanúsított Jakubinyi Róbertnek, ezért a bíróságnak meg kellett vizsgálni a Jakubinyi ügyében keletkezett iratokat is. A Magyar Nemzet nyáron arról írt, hogy Földes-Szabó vallomása szerint az Egymásért alapítvánnyal összefüggő "pénzlenyúló hálózat" nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Állítólag az egykori rendőrtiszt azt vallotta, hogy Jakubinyi Róbert volt az alapítvány ötletgazdája, pénzért cserébe azt kérték titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el büntetőügyüket. Földesi-Szabó szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak: Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Ebben az ügyben helyezték tavaly nyáron előzetes letartóztatásba Gyarmati Györgyöt, aki a gyanú szerint társaival pénzért elsimította Jakubinyi néhány büntetőügyét. Mérsékelték az első fokú ítéletet Az Egymásért-ügy másodfokú büntetőperében a felmerült új információkra hivatkozva a vád és a védelem egyaránt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta.A tábla azonban pénteken az egybehangzó indítványokkal ellentétben nem rendelt el új eljárást, hanem a büntetések kisebb enyhítésével lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. A szóbeli indoklás szerint a tábla nem fogadta el azt a vádlotti védekezést, hogy Földesi-Szabó tévedésben volt mikor azt hitte, hogy az NBH-nak dolgoznak. A bíróság szerint a vádlott nagyon jól tudta, hogy az a rendszer, amit működtetnek, jogellenes, vesztegetési pénzek mozognak benne és a saját hasznukra cselekszenek. Ugyanakkor az indoklás során elhangzott az is, hogy az alapítványba befolyt, illetve onnan távozó pénzek aránytalansága azt támasztja alá, hogy az alapítványi célokon túl más is volt a háttérben. (Forrás: MTI)