Vesztébe fejlődik az emberiség – kongatják a vészharangot a szakemberek, de hiába. Pedig nem is hinnék, mi mindenről maradnak le déd- és ükunokáink. Lesznek gyümölcsök, amelyeket sosem kóstolhatnak, vidékek, amelyeket sosem láthatnak, vizek, amelyekben sosem mártózhatnak meg, illatok, amelyeket soha sem szippanthatnak be – miattunk. 1. rész.