Oldal.Info
Két hónap boldogság
Bár Erika története nem végződött happy enddel... ...azt mondja, nem bánt meg semmit és hálás annak a férfinak, aki felébresztette a szívét, mégha csak rövid időt is töltöttek együtt. Az alábbi történetet Erika, a Randivonal egyik társkeresője küldte szerkesztőségünkbe. Olvasd el az ő randi sztoriját! *** "Talán kezdhetném azzal, ami a legszebb is az egész történetben: minden úgy alakult, ahogyan azt elképzelni lehet. Mint amikor eljön az a bizonyos herceg a fehér lovon, és elvisz oda, ahová eddig is tartottunk... Igaz, az a fehér ló, amivel érkezett, az távolsági busz volt, de ez lényegtelen, mert ami utána történt, az felejthetetlen marad számomra. Kezdeném: csak nemrég óta vagyok a Randivonalon, és egyszer csak megtörtént egy általam kezdeményezett levélváltás, amit köszönök is magamnak és az általam imádott Férfinak! A levelezést telefon követte - a hangja csak úgy csilingelt minden egyes beszélgetésünkor a fülemben. Jó volt hallani, kellemes érzéssel töltött el, de mint tudjuk, a hang az csak hang, a kép pedig, amit küldött, csak kép, lehet, hogy a való életben egészen más... Az ember lánya lassan elkezd ismerkedni, megtudakolja, milyen is Ő valójában, mit szeret csinálni a mindennapjaiban, mi a közös bennünk, stb. Minden egyes percet szerettünk együtt töltetni, de ezek a percek eleinte csak a neten zajlottak. Vágyakozva vártuk azt a bizonyos első randevút. Nem tudtuk, vajon azt kapjuk-e egymásból, amit vártunk. Kifogtunk mindent, amit csak lehetett: a legrosszabb időt, hóesést, viharos szelet, késett vonatokat és buszokat, hótorlaszokat, de ez mind nem állíthatott meg bennünket. Úgy vártam őt a buszpályaudvaron, mint aki fél méterrel a föld felett lebeg az örömtől. Természetesen késett a busz a hóakadályok miatt, de azt a pillanatot, amikor hívott telefonon és azt mondta, hogy itt van és Vele szemben álltam, nem felejtem el. Öleltük, csókoltuk egymást, és mentünk abba a bizonyos (mondjuk ki) hotelbe, amit kinézett. Idillien meghitt, romantikus, arisztokratikus volt maga a környezet és az azt követő vacsora. Szóval, ebben az estében és éjszakában benne volt minden, amit két ember akarhat. De itt nem kellett akarni, mert minden adta magát, amire vágytunk. Egymásra, egymás közelségére, érintésére, ölelésésre, csókjaira vágytunk. Elvarázsolt már előtte is teljesen... Az első randit továbbiak követték még, ami ugyanúgy fantasztikus volt, de talán a távolság és a hiányérzet valamit elindított. Ő volt az, aki kimondta, hogy le szeretné zárni a kapcsolatunkat. A távolságra hivatkozott, és arra, hogy sajnos keveset találkoztunk, ami igaz is volt. De a távolság önmagában még nem lehet akadály... Visszagondolva persze már könnyű meglátni, mi lett elrontva. Sokat voltunk a net előtt, ami persze jó volt, mert pótolta a másik hiányát, de ez még nem nevezhető kapcsolatnak. Két hónap boldogságot, önfeledt vidámságot kaptam, és kimerem jelenteni, hogy Ő is így van ezzel. Az érzéseim irányába semmit sem változtak, de egymagam mit is tehetnék... Megszűnt a varázs, amit átadtam, nem tudom miért, sajnos nem láthatok bele a fejébe. De azóta is tartjuk a kapcsolatot, beszélünk egymással, írunk egymásnak, csak már nem úgy, mint a kezdetek kezdetén... Csakis kellemes emlékek vannak bennem és ezeket megtartom magamnak..." Urak! Ha felkeltette érdeklődéseteket Erika, keressétek meg őt a Randivonalon! KATT IDE!