Férfi-női sztereotípiák - igazak vagy sem?
Összeszedtük a leggyakrabb előítéleteket, amelyekkel az ellenkező nemet illetjük Neked is ismerős, ha úgy kezdődik egy mondat, hogy "Az összes pasi..." vagy "Minden nő..."? És ezután következik egy csomó díszes jelző. Mert bárki képes az ellenkező nemről legalább három igaznak vélt állítást felsorolni. De mi pontosan a sztereotípia? Sztereotípiák nélkül nem tudnánk véleményt alkotni, mert egyszerűen nincs kapacitásunk arra, hogy mindent egyénekre lebontva jegyezzünk meg. Tehát sémákban gondolkodunk, típusokba soroljuk az embereket, és persze minden mást is, de a sztereotípia elsősorban emberekre és embercsoportokra vonatkozó személyiségjegyek együttese. Van némi köze az előítélethez, de alapjában véve a sztereotípia nem negatív, bár legtöbbször negatív értelemben vagy szarkasztikusan, illetve humorizálva használjuk. A RandiBlogon összeszedtük a leggyakrabban hallott sztereotípiákat a férfiakkal és nőkkel kapcsolatban. 1. A férfiak jól tájékozódnak, a nők folyton eltévednek Noha mindenki ismer ellenpéldákat, alapvetően jellemző, hogy a férfias agynak jobb a tájékozódási képessége, vagyis valóban gyakrabban tévednek el a nők, mint a férfiak, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az ősember hímje vadászott, nagyobb szüksége volt gyors helyzetfelismerésre, térlátásra, míg a nőstény gyűjtögetett: ezekhez más és más tájékozódási képességek kellenek. (A nők viszont könnyebben észreveszik a kisebb tárgyakat, mert jobb a periférikus látásuk.) 2. A nők többet beszélnek, mint a férfiak (ráadásul pletykások) A nőknek valóban fejlettebbek a verbális képességeik, ráadásul párhuzamosan többfelé is tudnak figyelni, míg a férfiak általában egyszerre csak egy dologra. A nők nem csak többet beszélnek, de másról is beszélnek, mivel az érzelmek fontosabbak számukra (az amygdala jobban rá van hangolva ezekre, hiszen ősidők óta az ő feladatuk a gyerekek és a család ellátása, az érzelmi rezdülések figyelése), leginkább emberi kapcsolatokról szeretnek társalogni, míg a férfiakat ezek kevésbé izgatják. De pletykálni azért ők is tudnak olykor. 3. A nők nem értenek a műszaki dolgokhoz Tegyük hozzá, sok férfi sem ért ezekhez. És persze vannak nők, akik értenek egyhez s máshoz. Mivel a nőket általában az emberi kapcsolatok, az úgynevezett humán dolgok jobban izgatják, mint a gépek, a tárgyak, nyilván kevesebb nő választ műszaki pályát. Ugyanakkor az sem mindegy, a társadalom hogyan áll ehhez a kérdéshez. Ha a családban és az iskolában is azt hallja a lány, hogy ez nem az ő dolga, és nem nőnek való gépekkel bíbelődni, akkor sokkal kevesebb esély lesz rá, hogy érdekelje, mint ha a férfiak, a fiúk bevonják ezekbe a tevékenységekbe. Ha pedig valakinek nincs műszaki zseni partnere, kénytelen lesz egy kicsit beletanulni. 4. A férfiak trehányok és rendetlenek, a nők tisztaságmániások Ez leginkább neveltetés kérdése: a hagyományos gondolkodás azt diktálta, hogy a nő felel az otthoni rendért és tisztaságért, a férfi meg viszi haza a pénzt, nos, ez attól sem változott, hogy már a nő is viszi haza a pénzt. Ráadásul a fiúgyerekeket sokkal kevésbé tanítják meg takarítani és rendet rakni, mint a lányokat. Ugyanakkor, ha valami fontos egy fiúnak, egy férfinak, azt igenis képes rendben tartani – szerszámokat, autót, horgászfelszerelést. Vagyis a képesség nem hiányzik belőlük, de ha ahhoz szoktak, hogy valaki más megcsinálja helyettük, akkor nem is fogják megtanulni, hogyan kell odahaza rendet tartani. És persze a rend fogalma is mást jelent általában egy férfi és egy nő számára. Az végképp nem igaz, hogy minden nő tisztaságmániás lenne, főleg, ha nem csak háziasszony, ideje és energiája se marad erre. Ez inkább elvárás szinten fogalmazódik meg a férfiakban (no meg a nőrokonokban), noha csak addig a pontig, amíg az ő személyes kényelmüket nem korlátozza. 5. A nők folyton a kinézetükkel foglalkoznak, míg a férfiaknak nem számít, mi van rajtuk A nők valóban többet törődnek a megjelenésükkel, ez egyrészt abból fakad, hogy fontosabb számukra a többiek véleménye (már a kislányok sokkal többet figyelik családtagjaik arcát és értelmezik a mimikájukat, mint a fiúk), másrészt hagyományosan el is várják tőlük (a férfiak is, de főleg a többi nő), hogy szépek legyenek, vagy legalábbis jól nézzenek ki. (Az más kérdés, hogy ez mennyiszer sikerül). A nő értékét még ma is nagy mértékben a külseje határozza meg, míg a férfiaknál az anyagi helyzet és a társadalmi státusz sokkal többet nyom a latban. Ráadásul a kultúránkban sokáig férfiatlannak tartották az olyan pasikat, akik foglalkoztak a megjelenésükkel, ma ez azért már változóban van. 6. A férfiak egyértelműen kommunikálnak, a nők nem mondják ki egyenesen, mit gondolnak A kommunikáció módja valóban eltérő. Ez is összefügg persze a nemek egykori feladatmegosztásával, vadászat vagy harc közben nem lett volna értelme bonyolultan fogalmazni, az érzelmi életben azonban sokszor kell fifikásnak, óvatosnak lenni. Ehhez társul még a nők évezredeken át érvényes alávetett helyzete. Nem csak az asszonyok, lányok, de a szolgák, cselédek is kifejlesztenek egyfajta kerülőutat a kommunikációban, hiszen nem mondhatják ki egyenesen, mit szeretnének – az provokációként hatna. A nők érzelmi sokszínűsége, a szövevényes viszonyok átlátása és az alávetett társadalmi helyzet folyománya az az utalásokkal teli beszédmód, amit máig alkalmaznak. Egy másik nő számára sokszor azonnal érthető, hogy mit is akar jelenteni egy látszólag egyszerű, de megfelelő hangsúllyal odavetett szó vagy mondat, míg a férfi nem érti... Ugyanakkor a férfi közvetlenségét a nők sokszor érzik durvának, érzéketlennek… Ezért nem árt, ha mindkét nem tanul egyet s mást a másik kommunikációs módszereiről. De azért ne feledjük, hogy akármennyire is van igazság a sztereotípiákban, az egyes ember mindig különbözni fog az átlagostól. Vagyis ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket! (Forrás: RandiBlog)