Oldal.Info
Dada és szürrealizmus
Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből AMagyar Nemzeti Galéria 2014 nyarán nyíló Dada és szürrealizmus. Magritte,Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítása hazai tárlaton korábban még nemlátott teljességben mutatja be a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárdirányzatát. A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából származó válogatás többek közöttMarcel Duchamp, Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Kurt Schwitters, René Magritteés Salvador Dalí művei segítségével nyújt átfogó képet a dada és aszürrealizmus nagyhatású alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól és hatásárólaz 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig. Adada és a szürrealizmus – mint a 20. század első évtizedeinek két nagy művésziirányzata – radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgyátértelmezésével, a véletlen szerepének hangsúlyozásával, a hagyományosesztétikai érték megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóságújraértelmezése és a valóságfogalom kitágítása révén az alkotófolyamat újlehetőségeit teremtette meg. A dada és a szürrealizmus olyan új műfajokat hozottlétre, mint az objekt (a művész által átértelmezett használati tárgy), afotómontázs, a kollázs és az asszamblázs (mindkettő fotók, képek és egyébtárgyak sajátosan új rend szerinti összeállítása), vagy a readymade, amelyegyszerűen nem több, mint a készen talált használati tárgy művészifelhasználása. Válogatásunk nagy hangsúlyt fektet a dadaés a szürrealizmus sokféle műfajt, technikát és médiumot teremtő sokszínűségéreés az irányzatokra jellemző változatos technikai kísérletekre. Az André Masson, Max Ernst, Jean Arp, JoanMiró műveire jellemző biomorf formák, valamint a véletlent is beépítő automatikuseljárások a szürrealizmus tudatalattira irányuló érdeklődésére reflektálnak, míga René Magritte, Joseph Cornell,Salvador Dalí és Paul Delvaux műveiben megjelenő álom és vágy tematika a képzeletfelszabadítását hangsúlyozza. KurtSchwitters, Hannah Höch, Man Ray és a dadaista mozgalom képviselőinek szokatlantárgyösszeállításai, kollázsai és fotogramjai a művészet és az élet határaitfeszegetik, akárcsak Duchampprovokatív readymade-jei, amelyek a 20. századi művészet későbbi fejleményeireis nagy hatással voltak. A kiállításonbemutatott több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázsés readymade a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportokmentén kínál betekintést az irányzatok történetébe. Noha kimondottan magyar dadáról ésszürrealizmusról nem beszélhetünk, a Dada és szürrealizmus című kiállítás alkalmat teremt arra, hogy akét irányzattal kapcsolatba hozható sajátos magyarországi közelítésmódokat isbemutassuk. A magyar köz- és magángyűjtemények műveiből összeállított, Átrendezett valóság című válogatás egy,a Jeruzsálemből érkező kiállítás anyagához hol szorosabban, hol lazábban kötődőfogalmi párbeszédnek ad teret. Az időrendben, illetve hívószavak menténszerveződő tárlat olyan sajátos alkotói stratégiákat mutat be, amelyek aváltozó közép-európai, illetve magyar társadalmi és politikai valóság közepettefelhasználták és (újra)értelmezték a dada és szürrealizmus tanulságait. Erreutal a magyar válogatás címéül választott „átrendezett valóság” kifejezés is, amelyErdély Miklós Bálint Endre fotómontázs-kiállításáról szóló írásából származik. Anemzetközi dadával való kapcsolatkeresést az 1920-as években a MA folyóiratszűkebb és tágabb köreinek (többek köztKassák Lajosnak, Moholy-Nagy Lászlónak, Bortnyik Sándornak) a művei ésdokumentumai szemléltetik. A negyvenes években a „természet rejtett arca” feléforduló teoretikus, Kállai Ernő, illetve az „elvont művészek” (GyarmathyTihamér, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc) vagy az Európai Iskola tagjai (többekközt Korniss Dezső, Bálint Endre, Anna Margit) egyaránt a szürrealizmus egy-egylehetséges irányát képviselik, akárcsak a különleges technikákat sajátos,szürrealisztikus képi világgal ötvöző Ország Lili vagy Gedő Ilka az 1950-es évektől. Amindkét irányzatra jellemző szabad, asszociatív műfaj- és motívumkezelés,tárgy- és anyaghasználat folyamatos inspirációs forrást jelentett a későbbiekbenis. Az így megszülető művek gyakran hangsúlyozottan személyes, illetve ironikusmódon reflektálnak a közép-európai történelmi és léthelyzetekre. A dadaistalátásmód Magyarországon leginkább az 1970–1980-as évek neoavantgárdirányzataiban érhető tetten. A Dada és szürrealizmus-kiállítással egy időben kerül megrendezésre az Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárdelső mozija című tárlat is. A válogatás a klasszikus avantgárd szürrealistaés dadaista ihletésű filmművészet alkotásaiba, valamint más, kinematográfiai jellegű,a mozgókép médiaspecifikus lehetőségeit kutató, de nem celluloidszalagonrögzített ábrázolásokba nyújt betekintést. A többek között Man Ray, Fernand Léger, Viking Eggeling, Hans Richter,Luis Buñuel és Salvador Dalí nevével fémjelzett ikonikus filmek párhuzamakéntMagyarországon először kerülnek vetítésre a közép-kelet-európai avantgárd „abszolútfilm” jelzővel ellátott kísérletei. A tárlat érdekessége, hogy három korszakalkotó, de korábban soha nemlátott mozgókép premierjére is sor kerül. Gerő György dadaista író a legelsőhazai avantgárd filmként számon tartott és Bruce Checefsky által a közelmúltbanrekonstruált alkotása mellett a kiállítás vászonra tűzi Bortnyik Sándornak egy szürrealista montázsként értelmezhető munkáját (amelyeta legkorábbi ismert magyar szerzői animációnak tartanak), valamint GyarmathyTihamér hatvan évig egy fiók mélyén lappangó fotogramfilmjét. Jegyekért kattint IDE!