Anyuka lesz

2014. november 19. 9:09, Habostorta

Vámos Erika lassan célegyenesbe él Egyedülálló, divatosszóval élve szingli nő, aki babát szeretne. A TV2 műsorvezetője most őszinténmondja el véleményét a férfiakról és a szingliségről.   „Készülődöm. Pszichológiai alkalmassági vizsgálatraindulok, pár napja pedig ismét környezettanulmány volt nálam. Már mintharutinból tenném.   Mindezen persze néhány éve már átestem, de jólesőizgalommal tölt el az, hogy minden egyes procedúra, találkozás és egyeztetőbeszélgetés egy lépéssel közelebb visz a célomhoz és nemsokára anyuka lehetek.De szép ez a szó.   Minden nap más vonatkozásban gondolom ezt végig.Egy megközelítés, hogy a hihetetlenül, és minden szempontból szabad életemethogyan fogom hétfőtől keddre úgy átrendezni, hogy minden olajozottan gördüljöntovább és mindenki sérülés mentesen élje meg.   Mert ne feledjük, én nem kapok a jó hírtőlszámított 9 hónapot arra, hogy biológiai, hormonális, társadalmi vonatkozásábanés bármilyen értelemben felkészüljek az anyaságra. Még nem értem pontosan,mindez hogyan zajlik majd a gyakorlatban, de valószínűleg majd felhívnak, hogyitt és most. Gondolom.   Mivel majdani életem értelme 0 és 3 éves korközötti lesz, így hirtelen azt sem tudom, hogyan alakulnak majd a napjaim.Vajon elviszem forgatni vagy a közeli bölcsödében vár meg? Ruhát sem tudokelőre venni, mással játszik egy 6 hetes és egy 3 éves. Életben kell majdtartanom valakit, pedig eddig egy fikusz sem élte túl a gondoskodásomat.         Nem rejtem véka alá,nagyon félek. Izgulok. Életem legnagyobb szerepére készülök, és nem akarokhibázni. Ez olyan jellegű izgalom, mint az évnyitó az új iskolában.   Jaj, de várom, egész éjjelnem fogok aludni és bármikor, tényleg bármikor képes vagyok elsírni magam egybaba láttán. Lehet, hogy mégiscsak készülődik a testem hormonális értelemben?Igen az elme és a gondolatok sok elképesztő, sőt, gyakran rémisztő dolgokraképesek. Annyira készülődik bennem a nő, olyan izgatott az anya, hogy felvagyok készülve a szervezetem nem várt biológiai meglepetéseire is. Mondjuk aszülés utáni depressziót kihagynám.   Szóval küszöbön a nagy napés éppen ideje, kifejezetten jót tesz, hogy időnként sokkoló kérdéseket tesznekfel. Legutóbb a környezettanulmány alkalmával egy kedves hölgy szerette volnatőlem megtudni, hogy hol lesz a gyerek helye, ágya? Ki fog rá vigyázni, ha elkell mennem valahova?         Értetlenül néztem. A nemlétező gyerekem, akiről nem tudom hány éves lesz, mikor jön, milyen atermészete és hogy reagál az új életére, ő hol fog aludni?   Fogalmam sincs. Velem. Ésnem vigyáz rá senki. Ruhára sincs szüksége. Bedugom a pulóverem alá és ott lesz18 éves koráig. Mindenhova jön velem, ő leszek én és én neki a mindene.   Nem tudom, milyenpróbákkal lehet ezt kiérdemelni, mit kell még teljesítenem és lehet-e aszeretetnek ára, de tudom, hogy leróttam, megfizettem és kiérdemeltem!   Indulnom kell! Én jövök!"     Forrás: Bors

Tovább a teljes cikkre...

Keresés