Mesebeli szerelem

2014. december 26. 9:06, Habostorta

Szerelmes filmbe illik Lisa és Anatolij története A történet 1961-ben indult, mikor Lisa, a 17 éveskelet-berlini diáklány megfogalmazta első levelét, melyben irodalmat,művészeteket kedvelő levelezőpartnert keresett, és amit elküldött a maiCsernyihiv városába. Az akkori szovjet város egyik középiskolájába érkezett mega levél, amire Anatolij rögtön lecsapott.   „Egy éven át rendszeresen írtunk egymásnak leveleket, és akedvessége, a gyengédsége miatt hamar beleszerettem. Sajnos egy évvel későbbelvitték katonának. Bár ő nem nagyon tudott válaszolgatni, én folyamatosanírtam neki. Azt akartam, hogy úgy érezze, a minket elválasztó több ezerkilométer ellenére közel vagyunk egymáshoz.” – emlékezett vissza Lisa.   Anő évekkel később megtudta, hogy egykori szerelme Naumburban szolgál, így annakellenére, hogy férjnél volt, elszökött otthonról, hogy 1965. június 22-én végretalálkozhassanak személyesen is. Állításuk szerint, mikor meglátták egymást,azonnal tudták, egymáshoz tartoznak. Mindössze néhány órát tölthettek együtt, aférfit a hadseres, a nőt pedig a férj várta vissza.   Életükegymás nélkül folyt tovább, Anatolij megnősült, Lisának pedig született egykislány a férjétől.   Egészenaddig tartották a kapcsolatot egymással, míg Anatolij felesége rá nem talált alevelekre és le nem állította azokat.         1971-ben– néhány évvel a levelek megszűnése után Lisa elvált férjétől, de hiába utazottUkrajnába, nem találkozhatott a nős és éppen súlyos vesebeteg férfival. Egyévvel később Anatolij is elvált, ám akkor ő kereste hiába Lisát, aki nem tudottmozdulni súlyos rákbeteg édesanyja mellől.   Sbár úgy festett, a sors akarja úgy, hogy ne tudjanak találkozni, ők nem adtákfel a reményt, hisz tudták, egymás mellett van a helyük.   „Valaminagyon nagy érzés kötött minket össze, tudtam, hogy ennek soha nem lesz vége.”– mondta Lisa, visszaemlékezve azokra az időkre.   30 ével később, 2005-ben a 61 éves Lisát megkérte egyújságíró ismerőse, kísérje őt el Ukrajnába tolmácsként. A nő szíve nagyot dobbant,ám kiérve nyomát sem lelte Anatolijnak. A férfi volt feleségétől tudta meg,hogy helyzete nagyon ellehetetlenedett, most hajléktalanként tengeti az életét –ha egyáltalán életben van még.   Lisának több sem kellett, napokig járta Csernyihivutcáit, s végül csodák csodájára megtalálta a férfit, akit szállodába vitt, megfürdetettés felöltöztetett. 20007-ben kimondták a boldogító igent, azóta a legnagyobbboldogságban élnek együtt… Csak azt a sok egymás nélkül leélt évet bánják...     Forrás: Bors

Tovább a teljes cikkre...

Keresés