Boldog a Valentin?
Valljuk be, szingliként nem egy nagy élmény... A „boldog” Valentin-napihétvégén, szingliként, a társkereső oldalak regisztrálói között böngésztem.Mindeddig derogált az ilyen fórumokon való részvétel, hisz - „nehogy már egycsinos, fiatal, diplomás nő csak így keljen el” – gyakran mondogattam, de a „szórakozóhelyesismerkedés” kudarcainak sorozata pofonként csattant az arcomon, és úgygondoltam, hogy itt az idő bizony arra, hogy az ismerkedés online formáját iskipróbáljam. Lányok, Asszonyok! Van mégremény… Egyszerű regisztráció, pár kép feltöltése, rövid kis bemutatkozó ésindulhat is a féktelen kutatás. Beállítjuk a számunkra fontos kompetenciákat,olyanokat, mint kor, lakhely, magasság vagy például képzettség, majd a KERESÉSgomb lenyomása után feldobja a közel 900 férfitalálatot, aki akár potenciálisférjjelöltünk is lehet… Vannak nagyon szimpatikusfiúk, tényleg vannak. Nagy élvezettel és érdeklődéssel olvasom a bemutatkozószövegeket. A társkereső oldalak visszaadják a reményt arra, hogy léteznekolyan pasik, akik ugyanazt akarják, mint én: szerelmet, boldogságot,kizárólagosságot - komoly kapcsolatot! De vannak olyan kisfickókis, akik épp most bontogatják marketinges szárnyaikat - komplett és felépített„én vagyok az igazi” imiddzsel értékesítik magukat a szingli piacon –sikeresen? Hogy milyenek is ők? Poló nélküli, feszülő kockahassal rendelkező,legújabb BMW-vel fényképezkedő, pálmafával fotózkodó, aranyláncot viselő, zakótnapszemüveggel hordó fiatalemberek, akik tényleg azt adják el, amire igazán„buknak” a csajok – tetszik NEKEM is. Kérdések sorozata afejemben: De ez az? Erre vágyom? Ezt szeretném? – majd jól kinevetem magamat,és megbeszélem a bennem lakóval: „Olyanra vágysz, akivel nagyon nagyokat tudsznevetni, aki ott van, ha sírsz, akinek a mellkasára tudod hajtani a fejedetvasárnap délután, amikor a pokróc alatt fekszetek és tévéztek.” Szóval válogatok, kutatom,keresem, kattintok, ixelek. Hogy miért? Mert az adatlapokalapján nagyon kevés fiú tetszik meg, és nagyon kevés fiúnak tetszem én - pedigszőke baba vagyok. A társkereső oldalakon hiányzik az „all in 1 érzés”, amikorott van Ő és ott vagyok Én, továbbá ott van a kacér pillantás, az ismerkedéselső, lopott érintései, a férfihang dorombolása, a humor és a jóízű nevetés. Ugye ezek azok a dolgok,melyek elindítják érzelmeink jojózását a testünkben, azokat a fantasztikushullámokat, melyek oly édes, és kellemes zavarba ejtenek mindannyiunkat. Akkor hogyan tovább?!