Karafiáth Orsolya: "Engem nem lát összeomolva senki. Csak én tudom."
Anna a robbanás előtti beszélgetésre gondolt a robbanás után, a padlón összegömbölyödve. Mintha egy másik világban történt volna az egész. Elmúlt megint dél, most keltem ki az ágyból, mégis hulla vagyok. Gyakorlatilag megint nem aludtam semmit, megvannak a fejemben a percek, amiket végigszámoltam, sírt Livi, a barátnője a telefonban.