Krónikus a munkaerőhiány az építőiparban
Az ÉVOSZ elnöksége által kedden elfogadott értékelés szerint az uniós forrásokkal és a közfinanszírozásokkal elsősorban a vállalkozásokat erősítő projekteket kell támogatni, hogy az EU támogatásainak 2020 után várható visszaesése ne járjon a költségvetés bevételeinek visszaesésével. A szervezet szerint ezért a következő években jelentős építési-beruházási fejlesztésekre lesz szükség. A magyar építőipar élénkül és a jövedelmezősége javul, bár továbbra is alacsony és régiónként, valamint alágazatonként nagy az eltérés. Figyelmeztettek továbbá, hogy az építőipari vállalkozások jelentős részének továbbra sincs tartaléka, a kis cégek jelentős része hitelképtelen, kiszolgáltatottságukat pedig növeli, hogy a biztos forrásnak tekinthető uniós támogatások kifizetései sokáig húzódnak. Hozzátették, hogy a bankok kockázatosnak tekintik az építőipart, emiatt csak drágán és szigorú feltételekkel hiteleznek, a finanszírozási problémákat pedig a lánctartozások felerősítik. A hitelezést az ÉVOSZ a vállalkozások nyilvános pénzügyi megbízhatósági besorolásával segítené elő. Hangsúlyozták, hogy a fellendülés rávilágított az ágazatot régóta sújtó munkaerőhiányra: ennek enyhítése érdekében meg kell határozni a szakiskolák szakképzési kibocsátását, az építőipari alapszakmákat mint hiányszakmákat képzési támogatásban kell részesíteni. Hozzátették, hogy több vállalkozást kell bevonni a duális képzésbe, amelyet a mérnökképzésben is erősíteni kell. Hangsúlyozták továbbá, hogy a szakképzési hozzájárulás teljes összegét az építőipari szakképzést kell fordítani, biztosítani kell a felnőttképzés, az átképzés és építőipari foglalkoztatási programjainak finanszírozását. A munkaerőhiány kapcsán figyelmeztettek, hogy a cégek jelentős része kényszerfoglalkoztató és alacsony fizetést ad, hatékonyabb foglalkoztatás és magasabb bérek nélkül viszont súlyosbodik a munkaerőhiány. Az ÉVOSZ ezért többek között az adók és a járulékok további csökkentését javasolja, továbbá javaslatot tett a minimális építőipari rezsióradíjra, amelynek kötelező alkalmazásával megszűnhetnének az irracionálisan alacsony árak és az illegális foglalkoztatás. Az élőmunkát kiváltó építőipari beruházások, fejlesztések érdekében vissza nem térítendő állami támogatásokat javasolnak. A szervezet kiemelt feladatnak tartja a hatékonyság javítását, ennek érdekében a teljes építési folyamatra kiterjedő szakmai és gazdaságpolitikai lépéseket sürget. Javasolja továbbá a hatósági eljárások egyszerűsítését, a tervezői és építőipari általános szerződési feltételek, valamint a vállalkozási mintaszerződések kidolgozását. A lakásgazdálkodás elsődleges korlátja a forráshiány, a lakásépítési, lakástámogatási programok - a lakossági előtakarékosság, a bankok és a munkáltatók érdekeltsége miatt - csak a legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás esetén hatásosak. A szervezet javasolja az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlanok felújításánál az áfa 30 százalékának visszaigényelhetőségét 3 millió forintig.