Szigeteljük a családi házakat!
A fűtés és a hűtés is környezeti terhet ró a bolygóra A természeti erőforrások (talaj, víz, levegő) túlhasználata mellett az energiaforrásokkal való pazarlás is jelentős terhet ró a bolygónkra, amelyből Magyarország is jócskán kiveszi a részét. A lakóépületek 80%-a, azaz közel 2,5 millió családi ház ugyanis energetikai szempontból korszerűtlen a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelésnek, a korszerűtlen fűtőberendezéseknek és az elavult nyílászáróknak köszönhetően. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása 300 kWh/év/m2, ami 19%-kal haladja meg egy lengyel otthon energiafogyasztását, de közel 38%-kal több mint egy osztrák és 64%-kal magasabb egy svéd családi ház energiafogyasztásánál. Elavult családi házakban élünk A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 69%-a, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Ennek az ingatlanállománynak a felújítása egyre sürgetőbbé válik, ugyanakkor az energetikai fejlesztésüket állami források és támogatás nélkül kevesen tudják önerőből megvalósítani. „A magyar háztartások energiafogyasztásának csökkentésére, ezáltal pedig ökológiai lábnyomunk csökkentésére az egyik leghatékonyabb, a lakosság számára is elérhető eszköz a szigetelés, amely révén – korszerű nyílászárók és a megváltozott hőigényeket lekövetni képes kazán megléte esetén – akár 40-50%-kal is csökkenthető egy 60-as, 70-es években épült magyar családi ház energiafelhasználása és az általa a légkörbe jutatott üvegházhatású gázok mennyisége” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója: „Egy 100 négyzetméteres otthont nagyjából 1,8 millió forintból lehet szigetelni korszerű hőszigetelő anyagok felhasználásával, a 2018-tól az energetikai felújításokra vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az épület energiahatékonysági fejlesztéseknek új lendületet adhat az, ha a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) lakásfelújításokra is igénybe lehet majd venni, illetve ha a panelprogram mintájára a legjellemzőbb és legenergiapazarlóbb vidéki családi házakra, a kocka házakra is kidolgoznak egy felújítási programot” – tette hozzá a szakember. Jönnek a „Föld-barát” épületek: Tovább szigorodnak az építési szabályozások A családi házak korszerűsítésének központi támogatása az Épületek Energiahatékonysági Irányelv célértékeinek eléréséhez is elengedhetetlen, hiszen 2018-tól szigorodnak az épületek energiafelhasználásra vonatkozó előírások. Ekkortól mind az új épületeknél, mind a felújításoknál (jelentős felújítások esetében az épületnek, nem jelentős felújítás esetében pedig az új szerkezetnek) meg kell felelni a költségoptimalizált követelményszintnek. Ez azt jelenti, hogy az épületszerkezeteknek a jelenleginél sokkal alacsonyabb energiafelhasználást kell produkálniuk, amely csak korszerű, 15-20 cm vastagságú hőszigetelő anyagok, megfelelő nyílászárók és kazán alkalmazásával érhető el. 2021-től még ennél is fenntarthatóbb épületekben élhetünk, hiszen ekkortól kizárólag közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, ami fentiek mellett magába foglalja azt, is, hogy az adott épület energiaellátását 25%-ban megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.