Az elmúlt 10 év legtöbb lakása épült 2019-ben. De mi lesz idén?
A KSH jelentése szerint a lakásépítők tavaly az utolsó negyedévben húztak bele, hiszen akkor 10,8 ezer új lakás épült, vagyis az összállomány fele az utolsó három hónapban került átadásra. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, ami 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. 2019-ben az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba. A Dunántúl nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33, az Alföld és Észak nagyrégióba 18 százaléka. Budapesten 5838 lakást vettek használatba, 51 százalékkal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével - ahol csak 3,6 százalékos bővülést mértek -, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése. A természetes személyek által épített lakások aránya 2019-ben 46 százalékról 41 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53 százalékról 57 százalékra nőtt 2018-hoz képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 42 százaléka többlakásos épületben, 3,8 százaléka lakóparkban található. 10 éves rekord dőlt meg Tíz éve nem épült ennyi lakás Magyarországon, mint tavaly, hiszen ez az érték 2010-ben 20 823-at tett ki - kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokat, majd hozzátette: a lakáspiaci kereslet fellendülését a tartósan emelkedő reáljövedelmek és az alacsony kamatkörnyezet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény is támogatta. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az évtizedes csúcs elsősorban azzal magyarázható, hogy az új lakások piacát az elmúlt években felpörgető kedvezményes lakásépítési áfa a múlt év végéig volt érvényben, ezért 2019-re időzítették a legtöbb lakás átadását. Azonban a tavalyi csúcs után visszaesés várható a piacon, legalábbis az eladásra szánt új lakások kínálata szűkülhet. 2021-ben és 2022-ben már csak harmad-, negyedannyi új lakás kerülhet eladósorba, mint 2018-ban vagy 2019-ben. Az ingatlan.com adatai szerint azonban az új lakásokra továbbra is van kereslet. Idén februárban 5 százalékkal nőtt tavaly februárhoz képest a kereslet, 2018 második hónapjához képest pedig 50 százalékos növekedés látható. Bár az eladásra szánt új lakóingatlanok száma csökkenhet, azért van tartalék a piacon, elsősorban a saját használatra épített családi házak esetében. Balogh László véleménye szerint ez a trend abból látszik, hogy az egylakásos lakóingatlanokra kiadott építési engedélyek száma a múlt évben meghaladta a 11 ezret, ami 8 százalékos emelkedést jelent éves szinten, miközben a lakóingatlanokra tavaly kiadott engedélyek száma 4 százalékkal 35.123-ra csökkent. A csoknak pedig nagy szerepe van a saját célra épülő lakóingatlanoknál, ugyanis az új lakásokhoz igényelt támogatások közül az építkezések vannak fölényben a vásárlással szemben. Újabb intézkedésekre van szükség A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) is értékelte a friss statisztikákat. Szerintük bár a 2019-es mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele, azért sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt. Fontosnak tartják, hogy a Kormány találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot. Ugyanakkor pozitívnak tartják a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget. A TLE mindemellett a kiszámíthatóságot erősítené egy legalább 15 évre szóló lakásprogrammal, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat, illetve a legfontosabb támogatási eszközöket. Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely alkalmas a konjunktúra kiegyenlítésére, az építőipar tervezhetőségének javítására, Budapest versenyképességének növelésére, a népesedési célok támogatására. Fontosnak tartják, hogy egy induló bérlakás építési programban érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is. A „közhasznú lakásépítési program” javaslatukban pedig három gyermek megszületése esetén a bérlő család vételi jogot kapna a lakásra. Az állam olcsó hitellel, esetleg építési terület rendelkezésre bocsátásával támogatná a rendszert, amely a jelenleginél nagyságrenddel kedvezőbb bérleti díjat és minőségi lakhatást kínálna a családok részére. Fotó: JuliusKielaitis - shutterstock.com