Megteremtődtek a feltételei Európa egyesülésének
Tizenhét évvel ezelőtt, 1990. október 3-án történt meg az addig megosztott Németország újraegyesülése. Az esemény azt jelentette, hogy az ezen időpontig fennállt Német Demokratikus Köztársaság jogutód nélkül megszűnt, területe pedig csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. Ehhez arra volt szükség, hogy előzőleg létrehozzák - pontosabban mondva helyreállítsák - a keletnémet tartományokat, vagyis hogy a csatlakozási terület hasonuljon az NSZK struktúrájához. Az újraegyesülést egyrészről az tette lehetővé, hogy a keletnémet tömegek az elnyomást és az ellátási nehézségeket megelégelve békés eszközökkel fellázadtak a kommunista diktatúra ellen, másrészről pedig az, hogy a Mihail Gorbacsov vezette Szovjetunió immár nem volt hajlandó fegyveres erővel hatalomban tartani a kelet-berlini vezetést. Az NDK felbomlásának folyamatában fontos szerepet játszott, hogy a reformkommunista magyar kormány 1989 szeptemberében megnyitotta a határokat a keletnémet menekültek előtt. A német újraegyesülés döntő tényező volt abban a folyamatban, melynek során nem csak Németország egysége állt helyre, de megteremtődtek a feltételei Európa egyesülésének, az Európai Unió és a NATO kiterjesztésének is. Németország visszanyerte 1945-ben elvesztett szuverenitását és az egyesülő Európa egyik vezető államává vált. Milyen előzményei és következményei voltak az egyesülésnek? És egyáltalán: valóban egyesülésről beszélhetünk-e? Ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni összeállításunkban.