Befejezte történelemóráit Aczél tanár úr. Egész pontosan: történelmi húszperceit, bár maga a "foglalkozás" szinte semmiben sem hasonlított a hagyományos történelemórákra. Rövid volt, szellemes és lényegretörő, s jóllehet a televíziózás fél évszázada volt az apropó, valójában az elmúl negyven év magyar történelméről adott árnyalt képet, méghozzá a világpolitika háttere előtt. Ehhez persze a szellemes, tömör, gyakran ironikus mondataira volt szükség, miközben néhány jelzővel érzékeltette a kor hangulatát is.