Egy karambollal hív reggelizni a gyorskajalánc
Síelők siklanak a hegyoldalon, egyikük rondán felbukfencezik, másikuk egy bozontos bokrot kap a lába közé, majd félájultan összecsuklik. Mit gondolnak, mit reklámoz a jelenet? Nem, nem a még menőbb sílécet, nem is az ütésgátló síruhacsodát. Hanem téli gumit. Géperejű járművekre. Ott, a síelőkkel teli meredek hegyoldalon. Bizony. Na és amikor egy dühöngő őrült szabadul be egy telefonos kisasszonyokkal zsúfolt terembe? Vértolulásos arccal, a gutaütés határáig felhergelt haraggal sziszeg a kisasszonyfülekbe valamit az alacsony tarifákról. A gyűlölettől torzult férfiú láttán gondolhatnánk, netán a nemzeti betegségnek számító össznépi acsargás ellen talált fel szérumot valaki, s kínálja a gutaütés előtti utolsó pillanatban a maradék populációnak. Csodát! Egy biztosítás ajánlja magát e felettébb nyájas klippel. Na és a fülessapkás lány? Arról sem tudni, hogy kik és miért nyomtak a kezébe egy balra mutató nyilat valami híd lábánál, vagy hol. Látszik, hogy ő sem tudja, csak amikor zúzós karambol hangja csörren a képbe, ijedten az ellenkező irányba fordítja a nyilat.